A hasmenés meglehetősen gyakori, könnyen felismerhető tünet: a széklet nagyobb mennyiségű, igen híg, vizes, akár habos is lehet, a székelési inger pedig nagyon sürgető. A hasmenést egyéb tünetek is kísérhetik, például hasi görcsök, fájdalom, puffadás, hányinger, rosszullét és hányás, valamint láz.
A hasmenés okai
A hasmenés hátterében nagyon sok betegség állhat, az "egyszerű" fertőzésektől az ételmérgezésig, de hasmenést okozhat például a stressz is (gyakori például, hogy valaki egy vizsga előtt szenved hasmenéstől). A legtöbb hasmenés általában 48 órán belül elmúlik, és általában nem is szükséges gyógyszert bevenni, elég, ha megakadályozzuk a szervezet kiszáradását azzal, hogy sok folyadékot fogyasztunk. A tiszta víz mellett érdemes olyan folyadékokat is magunkhoz venni, melyek az elveszített sót és elektrolitokat is képesek pótolni, például leveseket (pl. zsírtalanított húslevest), gyümölcsleveket.
Mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges akkor, ha kisgyermekeknél 24 óránál tovább tart a hasmenés, illetve ha felnőtteknél három nap után sem csökkennek a panaszok.
Azonnal orvost kell hívni, ha a hasmenés mellé igen erős hasi vagy végbéltájéki fájdalom társul, ha a székletben vért látunk, esetleg a széklet fekete, ragacsos. A magas láz is vészhelyzetre utal, akárcsak a kiszáradásra utaló tünetek (pl. zavarodottság, cserepes ajkak, verejtékezés, szapora szívverés stb.).
Ha túl sokáig tart a hasmenés, érdemes orvoshoz fordulni! Krónikus hasmenésnek azt nevezzük, ha valakinél a hasmenéses panaszok minimum két héten keresztül fennállnak. Ebben az esetben mindenképpen szakorvosi, gasztroenterológusi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ennek okát kiderítsék. A krónikus hasmenés hátterében nagyon sok betegség állhat, például ételintolerancia, gluténérzékenység, cisztás fibrózis, cukorbetegség, a hormonrendszert érintő betegségek, bizonyos daganatos betegségek, felszívódási zavarok, gyulladásos bélbetegségek, illetve az epehólyagot érintő betegségek is.
Amennyiben orvosi kivizsgálás előtt állunk a krónikus hasmenéssel kapcsolatban, érdemes néhány napig étkezési naplót vezetni, mert az abban szereplő információk sokat elárulhatnak a betegségről. Jegyezzük fel például, hogy a hasmenés állandó, esetleg hullámokban jelentkezik, vagy székrekedéssel váltakozik. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a székletben látunk-e véres pöttyöket, vagy ha a széklet olajosnak, nyálkásnak tűnik. Az étkezési napló abban is a segítségünkre lehet, hogy megállapítsuk: vannak-e olyan ételek, melyek fogyasztása hasmenést vált-e ki.
