Régóta közismert, a hvg.hu-nak adott interjúban . A kutatás során ezekkel az ¬- agyi kúszó depolarizációnak nevezett - másodlagos kórfolyamatokkal, jelenségekkel foglalkoznak, azt próbálják megérteni, hogy stroke után milyen események zajlanak le az agyban, és ezek hogyan rontják a stroke kimenetelét.
A kutatás során Farkas Eszter és csapata feltárták, hogy az agyi kúszó depolarizáció hogyan károsítja az agyszövetet, hogyan rontja az agy vérellátását . Eljutottak oda is, hogy a szövet PH-ját milyen irányba és milyen mértékben tolja el, amitől károsodik. Ezzel máris két olyan pontot találtak, ahol a negatív folyamatokat meg lehet fogni.
a stroke bekövetkezésének helye és ideje megjósolhatatlan, de a kimenetelét javíthatjuk. Csökkenthetők az utána fellépő funkciókiesések, a mozgáskoordinációs zavarok . Lényegében egy bizonyos mértékű kármentést lehet végezni, a játéktér a károsodás súlyosságának befolyásolására korlátozódik – fogalmazott.
Érdemes tíz-húsz évben mérendő távlatokról beszélni – válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor lehet gyógyszer a kutatás eredményeiből. Legalább tíz év, amíg egy gyógyszer eljut a végső kísérleti stádiumba, vagyis a klinikai kipróbálásig, majd piacra kerül.
