A hormonális eredetű betegségek között az egyik leggyakoribbak azok a pajzsmirigy zavarai. Az aspirációs citológiáról dr. Németh-Almási Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Mik azok a göbök és miért alakulnak ki?
A pajzsmirigy a nyakon található, pillangóalakú szerv. Megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet normál működésében, hiszen a hormon-és az anyagcsere folyamatokért felel. Egyes esetekben kis csomók, úgynevezett göbök alakulhatnak ki rajta, melyek pajzsmirigy alul-vagy felülműködését, esetleg komolyabb gondokat is okozhatnak. Ezek a göbök lehetnek egészen aprók, de akár olyan nagyok is, hogy az a nyakon szabad szemmel is meglátszik.
A pajzsmirigyben kétféle göb alakulhat ki. Az egyik, az úgynevezett meleg göb. Sokszor sem tapintással, sem ultrahanggal nem lehet észrevenni a problémát, ilyenkor pedig - illetve az egyértelmű eredményért - izotópos vizsgálatnak vetik alá a szervet. A bejuttatott anyag a meleg göbökben felhalmozódik, így a vizsgálati képen piros színűvé válik, ezért is nevezik meleg göbnek. Ezek az elváltozások rendszerint jóindulatúak.
A másik típus a hideg göb, mely az izotópos vizsgálat során nem halmoz anyagot, ezért a képen világos színű. Ezek a képletek sajnos sokszor rosszindulatúak, így komolyabb megfigyelést igényelnek.
A pajzsmirigy göbök gyakoriak, 4-7 százalékban fordulnak elő a lakosság körében. A leginkább érintett kör: nők, 40 év felettiek, korábbi radioaktív sugárkezelés (pl. nyakat is érintő emlőrák, akár "egyszerű" fogröntgen kapcsán) golyva hajlamosító anyagok fogyasztása (pl. a cigaretta füst ún. tiocianátot tartalmaz). A göbök nagy része jóindulatú, ezt azonban csupán tapintással nem lehet kimondani.
Csupán tapintással nem lehet megmondani jóindulatú-e
A pontos mintavétel elengedhetetlen
A nagy felbontású ultrahang , pajzsmirigy izotóp, ultrahang-vezérelt vékonytű mintavétel (UG-FNAB) azonban segíthet eldönteni: műteni kell-e vagy sem. A vékonytű mintavétel a leginkább költségkímélő, leggyorsabb és legegyszerűbb módszer a pajzsmirigy göbök vizsgálatában.
Legalább olyan - vagy még nagyobb pontosságú-, mint a műtét közben történő fagyasztásos mintavétel. Egyrészt a felesleges sebészi beavatkozásokat csökkenti, másrészt a sebészeti mintákban található rosszindulatú elváltozások kimutathatóságát megduplázza. A megszúrt elváltozások 60-70%-a jóindulatú , azonban nagy gyakorlatra van szükség annak eldöntésében, hogy mikor, melyik göbből veszünk mintát- mondja a szakember.
A "jóindulatúság" UH jelei: tojás, vagy lapos forma, jól körülírt, sima felszín és határok, a környező szövetekkel megegyező UH sűrűség, széli erezettség.
Lehetséges kategóriák: rosszindulatú, gyanús, határeset, valószínűleg jóindulatú, jóindulatú.
Hogy néz ki az aspirációs citológia?
Az ultrahang -vezérelt vékonytű mintavétel (aspirációs citológia), minden esetben az endokrinológus előzetes jóváhagyásával, és kérésére történik, hiszen megelőzi a szakorvosi vizsgálat. Maga a mintavétel ultrahang segítségével történik, mely során egy vékony tűt vezetnek a pajzsmirigybe és mintát vesznek. Szerencsére a folyamat különösebb előkészületeket nem igényel, és a szakápolásra sincsen szükség.
Az orvos a mintavétel előtt fertőtleníti a területet, a vékony tűt a gyanús képletbe vezeti, majd a mintavétel után a beteg haza is mehet. A szúrás minimális kellemetlenséggel jár, de viszonylag rövid ideig tart. Előfordulhat, hogy az adott terület még néhány napig érzékeny lesz, ez a beavatkozás velejárója- mondja dr. Németh-Almási Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, viszont a fejlett technikának hála fájdalomfaktora alacsony, ráadásul a szakemberek létfontosságú adatokhoz juthatnak általa a pajzsmiriggyel kapcsolatban, amivel a kezelés is sokkal hatékonyabb, és gyorsabb lehet.
