Az újabb részleteket tesz közzé a Raynaud-betegségről. Ha már kelt úgy ki az ágyból, hogy jegesnek érezte a lábát, érdemes meghallgatnia a németországi Gutenberg Egyetem munkatársainak magyarázatát. A bőr alatti erek a hidegségre egy védekező reflexszel reagálnak: ezen erek szűkülete gátolja a mikrokeringést, ami lehetőséget teremt arra, hogy a szervezet megóvja az életfontosságú belső szervek hőmérsékletét.
A reakciót alapvetően az adrenalin és a noradrenalin váltja ki, mely az érszűkületet a simaizmok összehúzódásán keresztül éri el. Egyesek túl erősen, vagy hibásan reagálnak, ezt nevezik Raynaud-jelenségnek, amikor stressz vagy hideg inger hatására a végtagok ujjai és a talp a kieső keringés miatt lebénulnak, és kéken elszíneződnek.
Dr. Martin Michel professzor és munkatársai az erek izomszövetéből vettek szövetmintákat egészséges önkéntesekből, illetve egérfarokból - ennek keringése igen hasonló az emberi bőréhöz. Az adrenalin az alfa-receptorokon keresztül hat, a kutatók azt feltételezték, hogy a hiba vagy magát a receptort, vagy annak szabályozását érinti. Érdeklődésük így fordult az Epac és Rap1 molekula felé. Pár éve feltárták, hogy az alfa-receptor 2C altípusa a család többi tagjával szemben nem a sejtmembránban helyezkedik el, és normálisan nem is hat az erek keresztmetszetére. Azonban a most leírtak szerint stressz hatására ingerületbe kerül, hogy megóvja a maghőmérsékletet - Raynaud-betegségben vélhetően ez a mechanizmus szenved zavart.
Mindazonáltal betegségnek kétféle formája ismert. Az elsődleges 15-25 éves kor között kezdődik, és nőket, valamint hideg területen élőket gyakrabban érint. Megelőzésként meleg ruhák viselését, a légkondicionáló kerülését, valamint a hideg, fagyasztott ételek csupán kesztyűben való érintését ajánlják. A másodlagos Raynaud autoimmun betegségekhez (például szkleroderma, lupusz, Sjögren-szindróma ) kötött.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: