Közismert, hogy Magyarországon nem tanácsos munkaidőn túl megbetegedni. Hétvégén meg egyenesen életveszélyes a kórházba kerülés. Okos ember hétfőtől csütörtökig, nyolc és fél öt között kap infarktust vagy gyomorvérzést...
Csekély vigasz, hogy az Egyesült Államokban is feketék a hétvégék. Csak ott éppen bevallják. A "New England Journal of Medicine" című orvosi szaklapban hasonlították össze a hétköznapok és ünnepnapok orvosi beavatkozásainak mennyiségét, minőségét, de legfőképpen a hatékonyságát. Amikor az infarktust kapottak sorsát követték nyomon - azonos súlyosságú betegekét persze -, azt találták, hogy munkanapokon
a kórházba felvettek 45 százalékánál, szombat-vasárnap viszont csak a 36 százalékánál végezték el az életmentő szívkatéteres beavatkozást. Hasonlóak voltak az arányok a koszorúeret elzáró vérrög gyógyszeres feloldásának gyakoriságánál is.
A legszomorúbb, hogy mindez a betegség kimenetelére is kihatott. Hétköznap a páciensek 9,2 százaléka, hétvégén 11,1 százaléka nem élte túl szívrohamát. (Ez egyébként a betegség súlyos formáinál, nemzetközi összehasonlításban nem rossz arány.) Korábban hasonló statisztikák jelentek meg, többek között a combnyaktörés és az agyvérzés gyógyeredményeiről is.
Közismert, hogy az Egyesült Államokban talán a világon a legjobban megszervezett a gyógyítás logisztikája. Mint látjuk, ott sem tökéletesen. Magyarországon átalakulóban az egészségügy, az ügyeleti rendszert is igyekeznek a nemzetközi normákhoz igazítani, nagyon helyesen. A kérdés csupán az, hogy ki fizeti meg a hosszú évtizedek óta mereven rögzült rendszer
és a radikális átalakulás árát?
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: