A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei egészségügyi jelentésében a világ 48 országára vonatkozóan tett közzé kimutatást az alkoholfogyasztási szokásokról. Magyarországon a 15 év feletti lakosság átlagos alkoholfogyasztása – az eladási adatok alapján – fejenként 10,4 liter volt 2021-ben. Ez némi csökkenést jelent ugyan a 2011-ben feljegyzett 11,4 literes értékhez képest, de még így is jelentősen meghaladja az OECD 38 tagállamának 8,6 literes átlagát. A lista élén Lettország és Litvánia áll fejenkénti 12,2 és 12,1 literes átlagfogyasztással, megelőzve a szintén dobogós Csehországot, ahol tavalyelőtt 11,6 liter alkoholt ittak meg a felnőttek.
Mint arra az OECD jelentésében felhívja a figyelmet, az alkoholfogyasztás az egyik vezető halálok a világon, illetve az életminőséget rontó megbetegedések egyik leggyakoribb kiváltó oka, különösképpen a dolgozóképes korú népesség körében. A túlzott alkoholbevitel olyan betegségek jelentős kockázati tényezője, mint egyes szív-érrendszeri betegségek, a stroke, a májzsugor, valamint bizonyos ráktípusok. Hosszú távon még a mérsékelt alkoholfogyasztás is fokozza ezek kialakulásának veszélyét. Emellett az alkohol nagyobb mértékben növeli az autóbalesetek és sérülések, a bűncselekmények, az öngyilkosságok és mentális zavarok előfordulási arányát, mint bármely más pszichoaktív szer, főleg a fiatal felnőttek korcsoportjában.
Ami a nagyivókat illeti, az OECD adatai szerint itthon a nők 6 és a férfiak 23 százaléka ivott legalább egy alkalommal nagy mennyiségű alkoholt a felmérést megelőző 30 napban. A 14 százalékos összesített átlag elmarad a 29 OECD-tagállamra számított 19 százalékos értéktől. Ebben az összevetésen Dánia a listavezető, ahol a nők 26 és a férfiak 49, ezáltal a 15 évnél idősebbek 37 százaléka minősül ebben az értelemben nagyivónak. Dániát Románia (36 százalékos népességszintű átlag) és az Egyesült Királyság (35 százalék) követi a dobogón.
