Bár sokan az időskor természetes velejárójaként tekintenek a szellemi hanyatlásra, ez nem feltétlenül törvényszerű. A kor előrehaladtával a csontozat és az izomzat gyengül, a szervezet természetes védekezőképessége egyre kisebb kapacitással tudja ellátni feladatát, az agyi idegsejtek száma pedig folyamatosan csökken, a felidéző működések lassulnak. Elménk frissességét viszont mégsem csak az évek befolyásolják: az elbutulás mögött legtöbbször súlyos betegségek húzódnak, melyek legtöbbje nem is feltétlenül csak a szépkorúakat érinti. Összegyűjtöttünk néhányat közülük!
Alzheimer-kór
A demenciás esetek 90 százalékát az Alzheimer-kór , a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese adja. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás. Világszerte körülbelül 18 millió embert érint, nagyobb arányban a nőket sújtja. Néhány krónikus betegség - magas vérnyomás, magas vérzsírszint, cukorbetegség - valamint több káros szenvedély - alkohol, kábítószer, dohányzás - is szerepet játszik a kialakulásában. Mivel kialakulásának pontos oka nem ismert, így jelenleg meggyógyítani sem lehet, csupán a szellemi leépülés üteme lassítható.
Lewy-testes demencia
A Lewy-testes demencia az agyállomány jellegzetes elváltozása. Az Alzheimertől eltérően ez a betegség inkább a férfiaknál gyakoribb, és főként idős korban diagnosztizálják. Tünetei alapján könnyen összetéveszthető a két betegség, még az Alzheimer-kórra jellemző agyszövettani elváltozások is megfigyelhetőek. A betegségre jellemző, hogy a szellemi működés szinte egyik napról a másikra változik - míg egyik nap a beteg tudata viszonylag tiszta marad, a másikban már zavart, hallgatag. A kezdeti tüneteket gyakran hallucinációk is kísérik. Egyelőre nem ismertek a Lewy-testes demencia okai, így gyógyítani sem lehet. A panaszok kezdetétől a várható élettartam 6-12 év.
Vízfejűség
A vízfejűség során az agykamrákban kórosan megszaporodik az agyvíz mennyisége. Az esetek egy részében emiatt nyomásfokozódás alakul ki, ami károsíthatja az agysejteket. Az eltömődés hátterében több ok is állhat. Ha gyerekkorban alakul ki, akkor kiválthatják veleszületett okok és szüléskori károsodások, agyi bevérzések. Felnőtt korban például egy kullancscsípés okozta súlyos agyhártya-agyvelőgyulladás, koponyatrauma, illetve agyvérzés is állhat a betegség hátterében. A demencia mellett gyakori tünet a fejfájás, de jelentkezhet hányás, látászavar, mozgászavar, mozgáskoordinációs probléma és izommerevség is. A vízfejűség jól kezelhető, de kevés kivételt leszámítva nem gyógyítható, a betegség állandó kezelést igényel.
Korszakov-szindróma
A Korszakov-szindróma kiváltó oka a B1-vitamin hiánya, mely enzimkárosodáshoz vezet. Ez legérzékenyebben a központi idegrendszer működését érinti. A vitaminhiányt a csökkent bevitel vagy a felszívódás zavara okozza, melynek hátterében leggyakrabban súlyos vagy ismétlődő alkoholos delírium áll. Okozhatja továbbá néhány súlyos betegség (daganatok, illetve AIDS), krónikus hányás, súlyos fejsérülés, agyvelőgyulladás és szélütés. Jellegzetes tünet, hogy a páciens nehezen idézi fel a közelmúltban történteket, térben és időben egyaránt nehezen tájékozódik. A távolabbi életeseményekkel kapcsolatos memória viszont legtöbbször nem károsodik. Jellemzően a környezet ingereire is egyre kevésbé reagálnak az érintettek. Kezelésekor a kiváltó okokat kell orvosolni: alkoholbetegeknél ez a B1-vitamin pótlásával megoldható. Az életkilátások attól függnek, hogy mennyire előrehaladott a betegség, átlagosan az érintettek 80-90 százaléka megmenthető.
Creutzfeld-Jakob betegség (CJB)
A Creutzfeld-Jakob betegség (CJB) ritka, halálos kimenetű, ismeretlen eredetű, központi idegrendszeri sorvadás. Főként 50-75 éves korban fordul elő, jellemzően szórványosan. Kialakulása több okra is visszavezethető, egyes elméletek vírusfertőzésre vezetnék vissza a betegséget, míg mások szerint egy génhiba tehető felelőssé a kialakulásáért. A kezdeti tünetek az álmatlanság, depresszió, tudatzavarok, illetve sok beteg nem létező fizikális hatásokat érez a testén (bizsergő érzés, mintha hangyák másznának a testén). Emlékezetkiesés és mozgáskoordinációs zavarok is megfigyelhetőek. A betegség végső stádiumában a beteg megvakul, a tartós ágyhoz kötöttség miatt halálát másodlagos fertőzések (például felfekvés, szepszis, pneumónia) okozzák. A betegség gyógyíthatatlan, csupán a tünetek enyhítésére van lehetőség. Legkésőbb egy-két évvel az első tünetek megjelenését követően a beteg meghal.
