A vizeletkiválasztás

A vesének kell naponta megbirkóznia azzal a feladattal, hogy a szervezetből kitisztítsa a mérgező anyagokat.

A vesének kell naponta megbirkóznia azzal a feladattal, hogy a szervezetből kitisztítsa a mérgező anyagokat.

Táplálkozás közben szöveteinkben salakanyagok képződnek, amelyek a vérbe kerülnek. Ezek az anyagcsere-termékek szervezetünk számára mérgezőek, ki kell ürülniük, nehogy életveszélyes állapotot idézzenek elő. A mérgező anyagoknak a vérből történő kiválasztása a vizeletkiválasztó rendszer feladata. A mérgek előbb vízoldékonnyá alakulnak, majd a vizelettel kiválasztódnak. Ezt a folyamatot exkréciónak nevezzük.

A vese felépítése és szerepe

A vese hármas szerepe a következő: a vér megszűrése és tisztítása, az exkrécióhoz szükséges vízmennyiség biztosítása, a szervezet víztartalmának ellenőrzése. (Az emberi testnek normális esetben kb. 60-80 %-a víz). A vesék a hasüreg hátsó felében helyezkednek el a gerincoszlop két oldalán a nagycseplesz mögött, a 12. háti csigolya fölött és alatt, amely ferdén felezi a veséket. Jobb oldalon a felszálló, bal oldalon a leszálló vastagbél van a vesék előtt.
A vese bab alakú, tömött, sötétvörös színű szerv. Hossza kb. 12 cm, szélessége 6 cm, vastagsága 3cm. A női vesék egyenként kb. 125 gramm, a férfi vesék kb. 145 gramm súlyúak. A két vese nem teljesen egyforma. A jobb oldali valamivel nagyobb, és kissé lejjebb helyezkedik el, mint a bal, mert a máj jobb lebenye lenyomja. A vese belső szélén behúzódás látható, itt találhatók a szervbe be- és kilépő erek, valamint a húgyvezeték. Felső pólusát ellapult párnához hasonló szerv, a mellékvese fedi.
A vesét három réteg veszi körül: a rögzítésben szerepet játszó rostos tok, körülötte a zsíros tok található, legkívül pedig egy vastagabb kötőszövetes tok. Ezek nem mindig elegendőek a vese felfüggesztéséhez, ezért előfordulhat, hogy a vese lejjebb vándorol. Mint más szerveknél, a vese esetében is előfordulnak különféle rendellenességek. Ilyen például, ha csak egy veséje van valakinek, vagy számfeletti harmadik veséje. A vesének lehet szokatlan elhelyezkedése és eltérő alakja is.
A szervezet szűrője
A vese valódi vérszűrő. Anatómiailag két részét különböztetjük meg, a külső világos kéregállományt és a belső, sötét, kevésbé tömött velőállományt. Utóbbit ún. piramisok tagolják több egységre. A piramisok lekerekített csúcsait papillának nevezik. Az innen cseppenként ürülő vizeletet a közvetlenül a papillák alatt elhelyezkedő vesekelyhek gyűjtik össze. A kis kelyhek egy nagy közös üregben, a vesemedencében egyesülnek.
A vese vizeletképző rendszerének egysége a kéregállományban elhelyezkedő, mikrosz-kopikus nagyságú nefron, ami a Malpighi-testecskékből, az elsőrendű kanyarulatos csatornából, a Henle-kacsból és a másodlagos kanyarulatos csatornából áll. A Malphigi-testecs-két érgomolyagot képező hajszálerek és egy ezt körülvevő kettős falú tömlő, a Bowman-tok alkotja. Ezekből épül fel a valódi mikroszkopikus vérszűrő egység. A vérből kiszűrt anyagok a hajszálérből kilépve a Bowman-tokon keresztül a vesetubulusokba kerülnek. Ezek egyesülve a kelyhek papillájába juttatják a szűrletet.
A Bowman-tokban lévő hajszálér-kacsokba egy artéria juttatja el a vért és egy másik artéria vezeti el onnan. A Bowman-tok hajszálerei a filtráció (szűrés) miatt a felszín növelése érdekében ágas-bogas hálózatot képeznek. A két vesevénához csatlakozó visszerek a salakanyagoktól már megtisztított vért szállítják, és a veseartériát kísérik a vese belső felszínén, majd az alsó üreges visszérbe ömlenek. A vese által termelt vizelet a húgyutakon keresztül távozik, amit a vesemedence, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső alkot.
A húgyvezeték és a húgyhólyag

A vesemedence folytatása a húgyvezeték, átlagosan harminc centiméter hosszúságú és a vesemedencéből a húgyhólyagba vezeti el a vizeletet.
A húgyhólyag az a tartály, ami a vizeletet a kiürülés előtt összegyűjti. Az izmos falú, üreges szerv a kismedencében a szeméremcsont mögött, nőknél a méh, férfiaknál a végbél előtt helyezkedik el. A hólyag kapacitását nehéz megítélni, átlagosan 350 ml-esnek mondható. A vizelési inger mindig az előtt lép fel, mielőtt a hólyag teljesen megtelne. Az ingert a küszöbértéket elérő hólyagfal feszülése váltja ki. Az első feszülés által kiváltott inger után a hólyag nem okvetlenül ürül ki, és képes tovább tágulni. A vizelési inger mérséklődik és későbbi időpontban kiújul. A nők húgyhólyagja jobban tágul, ezért a nők ritkábban vizelnek, mint a férfiak.
A vesemedence

A vesemedence a kelyhek egyesülése során alakul ki, tölcsérként gyűjti be a kelyhekből a vizeletet. Fala, ami egészen a kelyhekig és a papillákig terjed, néhány simaizomrostot tartalmaz. A vesemedence szűkülő szakasza a húgyvezeték kezdetével ér véget. A hólyag rugalmassága a hólyagot körülvevő izmoknak tulajdonítható. Az izomrostok három rétegben helyezkednek el minden irányban, lehetővé téve a tágulást és a vizelet kiürülése után az azonnali összehúzódást.
A vizelet fokozatos felgyülemlésével a hólyag nyomás alá kerül. A hólyagban uralkodó nyomás nem engedi a vizeletet a húgyvezetéken keresztül a vesébe visszaáramlani. A hólyagot a húgycsőtől kettős záróizom választja el. Az egyik a belső-, a másik a külső sphincter, vagyis záróizom. A belsőt simaizmok alkotják, amelyek akarattól függetlenül, automatikusan elernyednek, amikor a hólyagfal feszülése elér egy küszöbértéket. A külső záróizmot harántcsíkolt izomzat alkotja, amelynek működése akaratlagosan szabályozható. Túlzott hólyagfeszüléskor a külső záróizom akaratunk ellenére is ellazulhat.
A húgycső (urethra)

Ez a vezeték juttatja ki a vizeletet a húgyhólyagból a külvilágba. Férfiak esetében kb. 25 cm, jóval hosszabb, mint a nőknél, ahol kb. 3 cm. Nőknél a húgycső a kismedencében, kivezetése a hüvely előtt található. A férfiaknál a húgycsövet a hólyagból történő kilépése után a prosztata (dülmirigy) veszi körül. Ebben a magasságban csatlakoznak be az ondóhólyagok a vezetékbe, majd a gáton áthaladva jut a hímvesszőbe, ahol teljes hosszában a szivacsos test veszi körül. Végül, a külvilág felé egy apró kiöblösödéssel ér véget.
A vizeletürítés

A hólyagfalból kiinduló ingerek a kismedencében és a gyomor alatt elhelyezkedő pelvikus és hipogasztrikus idegeken keresztül jutnak el az agyba. Utóbbi a záróizmok elernyedését és a hólyagfal összehúzódását serkentő ingerületeket közvetíti. Ez a reflex csak kisgyermekeknél működik spontán, később egy agyi mechanizmus képes szabályozni, sőt egy ideig gátolni is. Akaratlagosan bármikor képesek vagyunk a vizelet ürítésére akár anélkül is, hogy ingerünk lenne.
Szervezetünk és a toxinok

A vese a szervezet számára megfelelő arányban enged át és tart vissza anyagokat. Ezt bizonyítja a következő példa is: a veséből kilépő gyűjtőér, a vesevéna által szállított átszűrt vér kevesebb karbamidot tartalmaz, mint a vesébe salakanyagokban gazdag vért szállító veseartéria vére. A vénás és az artériás vér közötti karbamid- és sótartalom különbség a vizeletbe kerül.
A szűrést biztosító elem a gomolyagos hajszálér-hálózat. A vér a magas nyomású kapillárisba jut, a víz és a vérplazmában oldott különböző anyagok könnyedén jutnak át a kapilláris vékony falán.
A Bowman-tok szintjén a nyomás a kapillárisban uralkodó nyomásszint alá csökken, ezáltal valósul meg a szűrés jellegzetes formája, az ultrafiltráció, ami nemcsak a vér nyomáskülönbségétől, hanem a vérfehérjék által kifejtett ozmotikus hatástól is függ. A vér nyomásával ellentétes irányú ozmotikus nyomás teszi lehetővé, hogy az alapvető és létfontosságú alkotóelemek, például a vérfehérjék, ne juthassanak ki a vérből.
A vérnyomás közvetlenül befolyásolja a termelt vizeletmennyiséget, a magasvérnyomás betegségben szenvedők például több vizeletet ürítenek.
Az ideiglenes vagy primer vizelet sok olyan anyagot tartalmaz, amit a szervezet nem hagyhat veszendőbe menni. A kanyarulatos csatornák területén történik a visszaszívás az ultrafiltráció során termelődött primer vizeletből, s így a vizelettel a vesék által kiszűrt salakanyag-mennyiségnek csak egy részét ürítjük. A vizeleti rendszer által kiszűrt és visszaszívott anyagmennyiségek: szőlőcukor és kálium 99,9%, nátrium 98,5%, húgysav 77%, karbamid 40%. Ez a magyarázata annak, hogy a naponta termelődő 170 liter primer vizeletből valójában csupán másfél liternyit ürítünk.

Értékelje a cikket!

Ajánlatok a kínálatából

szponzorált tartalom
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +21 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt az északi országrészben és a középső tájakon tartósabban párás és ködös maradhat az idő, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet is kialakulhat, amelyből szitálás várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag