A vérünkben található vörösvérsejtek nagyon fontos feladatokat látnak el: oxigént és tápanyagot szállítanak a sejtjeinknek. Ha ezen vérsejtek aránya jelentősen - férfiak esetében 41, nőknél pedig 37 százalék alá - csökken, illetve a hemoglobinszint is túl alacsony, akkor vérszegénységről beszélhetünk. Ez az állapot könnyen kialakulhat egészségtelen életvitel, krónikus alkoholizmus, mérgezés, bizonyos fertőzések, illetve fehérje- és energiahiányos alultápláltság nyomán, de gyakran áll a háttérben hiánybetegség vagy valamilyen komolyabb betegség. A következőkben ezeket részletezzük.
Vashiány
A vérszegénység mögött igen gyakran a vashiány húzódik meg, ezt pedig a vas elégtelen bevitele, felszívódási zavara vagy fokozott vesztése váltja ki. Gyermekek és tinédzserek körében például a gyors növekedés miatt ideiglenesen megemelkedhet a vas iránti igény, tehát ilyenkor az is vashiányos vérszegénységhez vezethet, ha nem követjük nyomon a szükségletek változásait. Problémát okozhat továbbá a szervezetben tartósan fennálló - jellemzően a gyomor-bél traktusban kialakult - vérzés, illetve a vas hasznosulását akadályozó bélbetegségek. Nagyon ritka esetben akár bélférgesség is meghúzódhat a vashiány mögött.
Ha már a vashiánynál tartunk, meg kell említenünk a női lét kihívásait is. A várandósság és a szülés gyakori velejárója a vashiányos vérszegénység, amelyet a jelentősen megnövekedett igénnyel, illetve a szüléssel járó vérveszteséggel magyarázhatunk. Azonban nemcsak a kismamákat, hanem az összes nőt nagyobb eséllyel érinti a vérszegénység, mint a férfiakat, mégpedig a havi vérzés miatt. Nem csoda, hogy a nőknek naponta átlagosan 18 milligramm vasra van szükségük, szemben a férfiak 8 milligrammos napi igényével.
B12-vitamin-hiány
A B12-vitamin komoly szerepet játszik a vörösvérsejtek képzésében, hiányának súlyos vérszegénység lehet a következménye. A problémára a vérszegénységre jellemző általános tünetek - fáradékonyság, sápadtság - mellett fogyás, hasmenés, egyensúlyzavar, zsibbadás és szellemi leépülés is jelentkezhet, de nem ritka az úgynevezett tükörnyelv kialakulása sem. A hiánybetegség jellegzetes kiváltó okai közé tartozik a vegetáriánus vagy vegán étrend követése, valamint a Crohn-betegség is.
Folsavhiány
A folsav elégtelen bevitele is előbb-utóbb vérszegénységhez vezet. A problémát bizonyos állapotok - például terhesség - miatt megnövekedett folsavigény, a túl kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása, a felszívódást akadályozó gyógyszerek szedése, de akár egyes bőrbetegségek is kiválthatják.
Krónikus vagy örökletes betegségek
A vörösvérsejtek élettartamát jelentősen csökkenthetik bizonyos krónikus betegségek, így például egyes fertőzések és gyulladások, a daganatos megbetegedések és májproblémák is együtt járnak valamilyen szintű vérszegénységgel. Emellett néhány örökletes betegség, mint a szferocitózis is egyenes utat jelent a vérszegénységhez.
A kezelés a kiváltó októl függ
Ahogy láthattuk, a vérszegénység jellemzően valamilyen hiánybetegség következménye, a megoldást tehát a kiváltó ok megszüntetése jelenti. A fentiek közül a vashiányos vérszegénység fordul elő a leggyakrabban - ezt a problémát értelemszerűen a hiányzó vas pótlásával tudjuk kezelni. Erre a célra már több, akár vény nélkül kapható készítmény is elérhető. Azonban bármi is a vérszegénység kiváltó oka, mindenképpen egyeztessünk szakorvosunkkal, mielőtt önkényesen valamilyen kezelésbe kezdenénk.
