A szívinfarktus kevésbé ismert oka

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Egyre többen szenvednek IBS-től

A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Ezek közé tartozik az IBS is - erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17,5 millió ember egészségi adatait elemezte.

A legnagyobb tévhitek az IBS-ről Azirritábilis bél szindrómakellemetlen krónikus betegség, mely sokféle tünet képében jelentkezhet. Bár egyre több embert érint, nagyon sok a félreértés, tévhit vele kapcsolatban. Ezekből próbálunk tisztázni néhányat - kattintson!

AzIBSegy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg előbbi a vastag- és végbelet érinti, utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként hasi fájdalom, hasmenés, fáradtság és fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható. Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják.

Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

Amerikai kutatók 17,5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait vizsgálták meg, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS-diagnózist kaptak és akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211,870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, amagas vérnyomásés a magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS­-betegek közt.

Az IBS a szívinfarktus esélyét is növeli
Az IBS a szívinfarktus esélyét is növeli

Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélyük van, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akik nincs ilyen problémájuk. Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt - egészen pontosan 23 százalék -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és olyan, megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

"A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézisfelvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nemcsak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A szakember szerint azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, ajánlott évente-kétévente a kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel-meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés is.

Forrás: Budai Kardioközpont

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: