Rosszat tesz a hátnak, kikezdi a csípőt és a térdeket, de még visszeres panaszokat, így akár aranyerességet is előidézhet, ha túl gyakran és túl sokáig ücsörgünk keresztbe tett lábakkal – tartja a közvélekedés. A Sydney-i Műszaki Egyetem három fizioterápiás kutatója, Joshua Pate, Bruno Tirotti Saragiotto és Mark Overton szerint ugyanakkor a valóság ennél lényegesen árnyaltabb. Sőt, mint azt a The Conversation oldalán írják, az emberek többségénél egyáltalán nem okoz problémát ez az ülőpozíció. De akkor vajon honnan erednek a téma kapcsán felmerülő félelmek? Lássuk, mit mondanak erről a szakértők.
A keresztbe tett lábbal ülés veszélyei
Az ülés közbeni helyes testtartásra a társadalom hosszú ideje a fegyelem, az önkontroll és az erős jellem tükreként tekint. Csakhogy ez a fajta gondolkodásmód könnyen elvezethet oda, hogy az íratlan társadalmi szabályokat előbb-utóbb orvosi tényekként kezdjük kezelni. Ehhez társul továbbá az is, hogy ha valamit kellemetlennek, kényelmetlennek érzünk, arról rögtön azt feltételezzük, hogy káros az egészségre nézve. Márpedig a keresztbe tett lábakkal ülés miatt némi idő után óhatatlanul is elmacskásodhatnak, elzsibbadhatnak a tagjaink, ami mozgásra ösztönözhet. Csakhogy ez ténylegesen mindössze annyit jelez, hogy ideje pozíciót váltanunk: szó sincs arról, hogy észrevétlenül, csendben károsítaná a testet.
Először is érdemes megvizsgálni, hogyan hat az ülőpóz a hátra. A lábak keresztbe tétele kapcsán ugyanis gyakran elhangzik, hogy megterhelő a gerinc számára. Csakhogy a témában született kutatások nem találtak olyan ülés közbeni testtartást, amely mindenki számára egyöntetűen ideális lenne, sem olyat, amely egyértelműen egészségügyi kockázatot hordozna magában. Egy 2012-ben megjelent tanulmány különböző országokban élő és dolgozó fizioterapeuták személyes meglátásait dolgozta fel abban a kérdésben, hogy szerintük melyik lehet a legjobb ülőpozíció. A válaszok meglehetősen sokszínű képet mutattak, és a tanulmány szerzői összességében arra a következtetésre jutottak, hogy azokat legalább annyira meghatározták a tradíciók és a helyi szakmai kultúra, mint a meglévő tudományos bizonyítékok. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ne számítana a testtartás, de nem szabad elfelejteni, hogy hátunk rendkívül erős és alkalmazkodóképes. Problémát inkább az okoz, ha túl hosszú időt töltünk egy adott pozícióban, például a laptopunk felett görnyedve, nem maga a pozíció.
Ugyancsak visszatérő aggodalom, hogy a keresztbe tett lábak hozzájárulnak a csípő- és térdízület kopásához. Erre vonatkozóan szintén hiányoznak a meggyőző tudományos bizonyítékok. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az említett ízületekre jóval nagyobb erőhatást fejt ki például a lépcsőzés, a székből felállás, a futás és ugrálás, vagy éppen a hétvégi bevásárlás utáni szatyorcipelés. Keresztbe tett lábbal ülve rövid ideig valóban más szögben helyezkednek el az ízületek, de ez azért távol áll a maradandó ízületi károsodástól. „Amikor a klinikai irányelvek a csípő és a térd egészségének megőrzéséről beszélnek, olyan tényezőkre helyezik a hangsúlyt, mint a fizikai aktivitás, az izomerő, az egészséges testsúly és az ízületek általános terhelésének kezelése. Nincs a fókuszban, hogy kerülni kellene egyetlen hétköznapi ülési szokást. Ezért ha kényelmesnek érzed a lábaid keresztezését, akkor nincs ok arra, hogy tarts tőle” – üzenik a szakértők.
Végezetül foglalkozni kell a visszeresség kérdésével. A kifejezés arra utal, hogy az oxigénben szegény, szén-dioxidban gazdag vért szállító vénákban található billentyűk nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat. Emiatt a vér pang az erekben, amelyek idővel egyre inkább kitágulnak, tovább súlyosbítva a problémát. A visszérbetegséghez elsősorban olyan kockázati tényezők kapcsolhatók, mint az idősebb életkor, az öröklött genetikai hajlam, nőknél a várandósság, továbbá az elhízás és bizonyos foglalkozások, amelyek hosszas egy helyben ácsorgásra kényszerítik az embereket. Ami a keresztbe tett lábbal ülést illeti, noha átmenetileg valóban kihatással lehet az alsó végtagok véráramlására, arra azonban nincs ismert bizonyíték, hogy közrejátszana a visszeresség kialakulásában – beleértve az aranyeres panaszokat is.
Mikor kell mégis óvatosnak lenni?
A három kutató ezzel együtt rámutat, hogy bizonyos esetekben mégis ellenjavallott lehet a lábak keresztbe tétele ülés közben. A műtétet követő gyógyulási időszakban például óva intik tőle az orvosok azokat a betegeket, akik csípőprotézis-beültetésen estek át. Még e téren is születtek azonban olyan kutatási eredmények, amelyek szerint az óvintézkedés olykor túlzott lehet, és nem feltétlenül csökkenti az implantátum elmozdulásának rizikóját. A csípőműtéteken túlmenően is előfordulhat ugyanakkor, hogy egyes orvosi beavatkozásokat követően arra kérik a pácienseket, hogy kerüljék ezt az ülőpozíciót, mert átmenetileg irritálhatja az érzékeny területeket. Ettől függetlenül szó sincs arról, hogy mindenkire nézve, egyetemlegesen káros vagy veszélyes lenne.
„A mozgás változatossága fontosabb, mint a tökéletes testtartás. A test általában akkor működik jól, ha több lehetőség közül választhat. Ülj keresztbe tett lábbal, ha az a kényelmes. Aztán tedd vissza őket egymás mellé. Helyezd át a testsúlyodat. Dőlj hátra. Állj fel. Menj egyet sétálni. A legegészségesebb ülőhelyzet gyakran az, amelyikben nem ragadsz meg a következő egy órában. Mozogj többet, változtasd a testhelyzetedet, és bízz abban, hogy a tested valószínűleg sokkal kevésbé törékeny, mint ahogyan korábban hitted” – tanácsolják a szakértők.
