A francia Országos Egészségügyi és Orvoskutató Intézet munkatársai Carole Dufouil vezetésével több mint 429 ezer magánvállalkozó egészségügyi és biztosítási adatait elemezték, és kimutatták, hogy minden nyugdíjas korban aktív munkával töltött év a demencia kockázatának 3 százalékos csökkenését eredményezi. A vizsgált munkavállalók átlagosan több mint 12 éve voltak nyugdíjban, és a csoport 2,65 százaléka szenvedett demenciában .
Az Egyesült Államokban körülbelül 5,2 millió amerikaiban diagnosztizálták az Alzheimer-kórt, ami a hatodik vezető haláloknak számít az országban. Magyarországon becslések szerint 150-160 ezer Alzheimeres beteg él és számuk a népesség elöregedésével várhatóan emelkedni fog. Hazánkban a nyugdíjkorhatár kitolódása és a kedvezőtlen szociálpolitikai intézkedések hatására sokan kénytelenek tovább dolgozni, mint eredetileg szerették volna. Az amerikaiak, különösen a középosztály tagjai, egyre jobban kitolják a nyugdíjba vonulás időpontját. A Wells Fargo 2012-es közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy ezer évi 100 ezer dollárnál kevesebbet kereső amerikainak majdnem egyharmada állította azt, hogy a kényelmes nyugdíjas évek biztosítása érdekében 80 éves koráig szándékozik dolgozni.
Dufouil azonban az amerikai Alzheimer Társaság bostoni konferenciáján közzétett tanulmányában arról számolt be, hogy ez a döntés előnyökkel is járhat. A szakértő szerint eredményeik alátámasztják az úgynevezett "használd vagy elveszíted" elméletet, mely szerint az elme egészségét a használattal meg lehet óvni. Az is igaz azonban, hogy bár a kutatás kapcsolatot mutatott ki a magasabb nyugdíjkorhatár és a demencia csökkent kockázata között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést.
