A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa az alábbiakban ismerteti, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.
Azoknál is tüneteket okoz, akik nem allergiások
A pollen egy szabad szemmel nem látható, finom porszerű anyag, ami a növényekről kerül a levegőbe, a virágzás időszakában. A növények a környezetből érkező jelektől - hőmérséklet, csapadék és napfény - függően kezdik meg a pollenek termelését. A The Lancet Planetary Health tavalyi cikke szerint, az átlaghőmérséklet emelkedése miatt, az utóbbi években világszerte olyan mértékben megnőtt a pollenkoncentráció, hogy még a nem allergiásoknál is légúti tünetek jelentkezhetnek. Az adatok alapján a növekvő pollenmennyiség mellett, az allergiásokat az elmúlt 20 évben egyre hosszabbodó pollenszezon is kihívás elé állítja. A kedvezőtlen tendencia a leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű esetében is megfigyelhető.
Ezért rosszabb évről évre a pollenszezon
A parlagfű ideális alany arra, hogy a kutatók a klímaváltozás pollenkoncentrációra gyakorolt hatásait megfigyeljék, mivel egynyári növényként évről évre jól mutatja, hogy az időjárási tényezők - például téli hőmérséklet vagy csapadék - miként befolyásolják a pollentermelést. A kutatók ezzel kapcsolatban megfigyelték, hogy az időjárási tényezők változása mellett a szén-dioxid-szint is egy fontos tényező, ami szerepet játszik abban, hogy a pollenszezon évről évre egyre nagyobb megpróbáltatást jelent. A szén-dioxid-koncentráció ugyanis a korábbi 280 ppm helyett napjainkra már jellemzően 400 ppm, ezzel együtt pedig megduplázódott a parlagfű pollentermelése.
Minden szénanáthás beteget érint
A szén-dioxid fontos tápanyagot jelent a növényeknek, ami nemcsak a fejlődésüket serkenti, de hatására több pollent is termelnek. A jelenség különösen aggasztó annak fényében, hogy az előrejelzések további növekedést mutatnak, 2100-ra a szén-dioxid-koncentráció elérheti a 730-1020 ppm-et. Ennek hatását pedig már jóval korábban is érezni fogjuk, becslések szerint ugyanis 2040-re a pollenszám a jelenlegi kétszerese lesz. A kedvezőtlen hatás tehát nemcsak a parlagfű-allergiásokat, hanem az összes légúti allergiás beteget is érinti.
Kettős csapás: agresszívebb pollenek
A növekvő szén-dioxid-szint tehát egyfelől kedvező életfeltételeket biztosít az allergén növények terjedéséhez, ám az emiatt jelentkező magasabb pollenkoncentráció mellett, az allergiás betegek életét még egy további tényező is megnehezíti. A szén-dioxid-koncentráció emelkedése miatt megnő az allergén peptidek száma is. Ezek a peptidek a molekuláris szignálok, melyek kiváltják az immunválaszt, így egy adott pollenszemcsén lévő több peptid növeli az allergia súlyosságát. Tehát nemcsak a több pollen jelent gondot, hanem maga a pollen is egyre hatékonyabb immunválaszt vált ki, ezáltal erősebb tüneteket okoz.
Az allergia kezelése még nagyobb odafigyelést igényel
A fokozódó tünetek és az egyre hosszabbodó allergiaszezon miatt a betegeknek fontos, hogy naprakészek legyenek az őket érintő allergén növény virágzásáról. Nem szabad a pollennaptárra hagyatkozni, a napi jelentéseket kell követni, figyelni a tüneteket és ehhez igazítani az allergológus felkeresését. A megfelelő allergiakezelés a klímaváltozás miatt még fontosabb, hogy elkerüljük az olyan szövődmények, mint az újabb allergiák vagy az asztma kialakulását. A tüneti szerek - antihisztamin és szteroid orrspray - mellett érdemes a tartós megoldást nyújtó allergénspecifikus immunterápiáról is érdeklődni a kezelőorvosnál.
