Hamarosan kétszer ennyi allergiás lesz

Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve – hangsúlyozta Kis Anna meteorológus. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa egyúttal felidézte, hogy idén enyhe volt a tél, így már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Várhatóan a vegetációs időszak hossza is ki fog tolódni a melegebb időjárás miatt. 

Több fronton is súlyosbodik a helyzet

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) húsz évre vonatkozóan vizsgálta az égert, és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000 és 2010 között átlagosan a 46. napon, 2010. után pedig már a 25. napon indult a szezon. A magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig nem csak közvetlenül, a melegedés által fejti ki hatását. A növény fotoszintézise is fokozódik, így több virágot hozhat, ami így még több pollent tud kibocsátani. Emellett az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak. 

A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. A penész pedig asztmát okozhat, vagy súlyosbíthatja a már meglévőt.

Meg lehet előzni a súlyos tüneteket

Szimulációk szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millióra növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések nyomon követése, a maszkviselés, illetve a közlekedési útvonalunk megváltoztatása, csökkentve az allergéneknek való kitettséget.

Ebben az időszakban a benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy jó időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek. Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid-koncentráció csökkentése a cél, a klímaváltozás mérséklésével ugyanis csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.