A gluténérzékenység új fajtájára derült fény

Az új betegcsoportnak nincs még magyar neve, angolból "nem cöliákiás glutén szenzitivitásnak" (NCGS) fordítják - mondta dr. Juhász Márk, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezetője.

A betegség mindkét változatánál ugyanazok a panaszok: hasfájás, puffadás , hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati (vetélés, meddőség) tünet is, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma vagy akár úgynevezett "agyköd" is. Mégis van egy lényeges különbség, ami miatt fontos tudni, hogy a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders) közül pontosan melyikben szenved a beteg - magyarázza a gasztroenterológus.

A gluténmentes diétában a liszt helyettesítésére kiváló alternatívát nyújtanak a különböző hüvelyes zöldségek és olajos magvak. Ezeket pelyhesítve, vagy áztatva és turmixolva tökéletes gluténmentes lisztet kaphatunk. A tej kiváltására a különböző gabonaitalok használata javasolt. Ma már többféle ízben is kaphatók, a zab-, a tönköly- és a rizsital az édes ételekhez ajánlott. Kapható szójaital is, ezt inkább sós ételek elkészítéséhez használják. A magas keményítőtartalmú alapanyagok, így például a hüvelyesek felhasználásával kiváló fasírtok készíthetők tojás hozzáadása nélkül is. A megfelelő állag eléréséhez használhatunk gabonapelyheket és korpát is. A gluténmenetes receptekért kattintson ! Hiszen míg az autoimmun eredetű cöliákia esetében kimutatható a vékonybél károsodás, és számítani lehet társuló betegségekre - például pajzsmirigy betegségek , cukorbetegség -, addig a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nincs vékonybél károsodás és nem jelentkeznek a társuló betegségek. Ez utóbbi a jóval nagyobb csoport: becslések szerint a felnőtt lakosság 6-10 százalékát érinti, több százezer embert.

Dr. Juhász Márk arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen a társuló betegségek megelőzése miatt fontos tudni, hogy cöliákiában vagy NCGS-ben szenved-e valaki. Ma már tudott, hogy a cöliákia esetében a családtagokat létfontosságú kiszűrni, hiszen a közvetlen rokonok a legveszélyeztetettebbek, a betegség ugyanis öröklődik. A szakember tapasztalata alapján sokan nem mennek orvoshoz, mivel a gluténmentes diétával (nem esznek búzát, árpát, rozst) enyhülnek a tüneteik. Ez szerinte azért baj, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre.

Az is előfordulhat, hogy úgy kezd valaki diétázni (például "paleózni"), hogy tévesen gondolja magát gluténérzékenynek. Hasonló tünetek utalhatnak ugyanis több, más betegségre is, például irritábilis bél szindrómára is, melyet kezelni kell. Ezért a kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek és az öndiagnózis helyett az alapos orvosi kivizsgálást javasolja a szakember.

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján 2014 ősztől a betegeket egy anonim kérdőív kitöltésére kérik, ezzel is szeretnének többet megtudni a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek természetéről.