A tuberkulózis pusztító kór volt, egykor minden negyedik ember ebben a betegségben halt meg. Az ellene való küzdelemben nagy előrelépést jelentett a védőoltás megjelenése és a tüdőszűrés elterjedése, ami már önmagában segítette a megelőzést, az időben való felismerést. A kór ma már gyógyszeresen jól kezelhető, és bár vannak rezisztens törzsei, korszerű gyógyszerekkel már azok is legyőzhetők.
Az epilepszia ma már a gyógyszerekkel jól kezelhető betegségek közé tartozik. Időnként azonban megeshet, hogy epilepsziás roham lesz úrrá valakin a környezetünkben, és ilyenkor jó tudni, hogyan is reagáljunk erre a váratlan helyzetre. Tegyük félre a betegséggel kapcsolatos előítéleteinket és a ?közismert népi praktikák? helyett az alábbi gyors és egyszerű módszerekkel enyhítsünk a beteg állapotán.
Az epilepsziát a zsenik és a hadvezérek betegségeként tartották számon a régi időkben, az ókorban pedig egyenesen szent állapotnak tekintették az epileptikus rohamot. Még ma is félve beszélünk erről az idegrendszeri rendellenességről, pedig számtalan kiváló képességű történelmi figura és nagyszerű művész élt és él ma is teljes és termékeny életet epilepsziával. Napjaink modern gyógyszereinek és terápiáinak köszönhetően az alábbi művészek...
Az epilepszia tüneteit már több ezer éve, az ókori Kína és Egyiptom orvosai is ismerték, de kiváltó okairól akkoriban csak annyit sejtettek, hogy valamiféle agyi rendellenesség állhat a háttérben. A néphiedelem ugyanakkor gonosz léleknek, démonoknak tulajdonította a ?szent betegséget?, amit még a 19. században is sokszor kasztrálással és egyéb drasztikus, de hatástalan módszerrel igyekeztek gyógyítani. Ma már sokkal többet tudunk az epilepsziáról,...
Az utóbbi évtizedben kifejlesztett gyógyszerek és kíméletes terápiák segítéségével ma már teljesen tünetmentes életet élhet az epilepsziás betegek körülbelül háromnegyede. Ez azonban nem általánosan ismert tény, és a közfelfogásban még mindig azok a tévhitek és babonás félelmek kapcsolódnak az epilepsziához, mint mondjuk fél évszázaddal ezelőtt.
Aki régen frászt kapott, az nem egy nyaklevessel lett ?gazdagabb?, hanem egy ijesztő epilepsziás roham lett úrrá rajta, amivel a környezete nemigen tudott mit kezdeni. Szent tébolynak, megszállottságnak hitték ezt az agyi rendellenességet, és ennek megfelelően igyekeztek kezelni. Még ma is sok tévhit övezi az epilepsziát, pedig ez a betegség ? köszönhetően a modern terápiáknak ? kifejezetten jól kordában tartható.
Kezdjük mindjárt egy megnyugtató, jó hírrel: az epilepszia ? ellentétben a közhiedelemmel ? ma már ugyanolyan jól kezelhető, mint például a cukorbetegség. Az esetek háromnegyede ugyanis a mai modern gyógyszerekkel teljesen tünetmentessé tehető, és így egy epilepsziás gyermek is teljes értékű életet élhet. Ha időben felismerjük a betegség jeleit és elkezdődhet a gyógyszeres kúra, akkor elérhető, hogy soha ne érje őt hátrányos megkülönböztetés,...
Az emberi gének többnyire egyeznek, egészen apró különbségeik miatt vagyunk csak különbözőek: ezek miatt nem egyforma például a hajunk vagy szemünk színe. Ma már tudjuk, hogy ezek a minimális eltérések betegségek kialakulásáért is felelősek lehetnek. Ami egyben azt is jelenti, hogy a gének föltérképezése segíthet abban, hogy a kutatók megértsék, bizonyos betegségekben miért betegedhet meg valaki, miközben más egészséges marad. Ez a módszer segíthet...
Kezdetben csak humán plazma eredetű szerekkel kezelhették a hemofíliás betegeket, viszont az első rekombináns VIII-as véralvadási faktort tartalmazó készítmény bejegyzése óta folyamatosak az innovációk: így ezen készítmények már biztonságosabbak és hatékonyabbak.
A hemofília, más néven vérzékenység egy x kromoszómához kötött öröklődő betegség, jellemzően a fiúkat érinti. A és B formája van, az egyiknél a VIII., a másiknál a IX. véralvadási faktor hiányzik. Korszerű készítményekkel mindkét fajtáját lehet már kezelni.
Talán nem köztudott, hogy az orvosok által hozott döntések 70?80%-a mögött valamilyen diagnosztikus eljárás eredménye áll. Aki kapcsolatba került az egészségüggyel, óhatatlanul találkozott már laboratóriumi eredménnyel, a papírról ki tudta keresni vércukor- vagy koleszterinszintjét, és egyéb érdekes adattal is találkozhatott, amelyek meghatározhatják az orvos által ajánlott kezelés menetét.
A Cardiffi Egyetem kutatói karöltve a Londoni King's College és az amerikai Mayo Egyetem szakembereivel rájöttek, mi okozza az asztmát és hogyan lehet az okot befolyásolni. Felfedezésük nyomán öt éven belül gyógyíthatóbbá válhat a világszerte 300 millió embert sújtó betegség.
Hazánkban az asztmás betegek száma mintegy 300 ezerre tehető, közülük 120 ezren a jelenlegi gyógyszerek mellett is komoly tünetektől szenvednek. Nekik jelenthet segítséget az a hörgőtágító, amely az újabb kutatások szerint a COPD mellett az asztmában is csökkenti az állapot rosszabbodásának ? orvosi nyelven az exacerbációnak ? a kockázatát.
Az immunterápia hatékonyságát vizsgáló tanulmányok azt jelzik, hogy az ilyen gyógyszerek hatására javul az áttétes melanomás betegek túlélési esélye. Ezek használatával az érintettek újabb esélyt kaphatnak majd a gyógyulásra. Maga a módszer nem új a daganatterápiában, viszont folyamatosan fejlődik, az innovatív gyógyszerek sorra jelennek meg.
Az áttétes melanoma kezelésénél fontos kérdés, hogy a beteg úgynevezett BRAF génje mutálódott-e. Ha kimutatják a mutációt, akkor a beteg alkalmas az ennek gátlását célzó kezelésre. Mivel utóbbi nagyon hatásos terápia, minden áttétes melanomás betegnél érdemes tisztázni a mutációs státuszt, mivel így egyértelművé válik a terápiáról szóló döntés.
A petefészekrák kezelési lehetőségei minden esetben a betegség stádiumától függenek, egészen mostanáig a műtétre és a kemoterápiára korlátozódtak. Tizenöt év után az előrehaladott petefészekrákos betegek kezelésére egy új, hatásos lehetőség vált elérhetővé.
Magyarországon minden hetedik nőt érintheti a rettegett kór, az emlőrák. Mivel a legtöbb emlőrákban szenvedő nő egyben családanya is, közvetve és közvetlenül több ezer család mindennapjait változtatja meg egy ilyen diagnózis. Ennek ellenére a statisztika azt mutatja, hogy bár Magyarországon az emlőszűrés szervezettebb és elérhetőbb, mint egyes európai országokban, a veszélyeztetett korú nőknek csak kevesebb mint fele jár el rendszeresen mammográfiás...