Míg a túlzásba vitt napozás egyértelműen növeli a bőrrákok, így a melanoma kockázatát, addig a naptól való teljes elzárkózás olyan D-vitamin-hiányt okoz, amely ugyanezen rákok rizikóját emeli. Az arany középút nem a "kicsi" sütkérezés, hanem az, ha valaki ruhában sétál napi 10-30 percet.
Ma már szinte nem múlik el nap, hogy ne halljunk, olvassunk valamit a magas koleszterinszint csökkentésének fontosságáról. Nem csoda, hiszen a magyar konyha és a modern életmód is a magas koleszterinszint kialakulását segíti elő. Már-már mumussá vált a szó, pedig a koleszterin a szervezetünk számára fontos anyag - ismerkedjünk hát meg vele és azzal, hogy miért kell megfelelő értékek között tartani ennek az anyagnak a mennyiségét.
"Lómunkatársak" - így hivatkozik terápiás lovaira a Zabszalma Alapítvány, a megnevezés pedig nem túlzás. A lovak segítik, motiválják a gyerekeket, kedvükért a kicsik gyakran olyan feladatok is megcsinálnak, amelyeket egy tanteremben ülve nem biztos, hogy megtennének. Suri Szilvi lovasterapeutával, a Zabszalma Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk.
A nők nem kis félelemmel gondolnak a változókorra, és ameddig csak lehet, igyekeznek nem törődni vele. Ebben az időszakban valóban sok minden megváltozik, és célszerű időben felkészülni egy új életvitelre, azonban ez korántsem olyan tragikus, mint amilyennek sokan elképzelik. Milyen változásokra kell számítani?
Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrbetegség, melyre a viszketés, a bőr kiszáradása, hámlása, gyulladása a jellemző. Számtalan formában és különböző intenzitásokkal jelentkezhet. Bár hatásos gyógyszerek is a rendelkezésünkre állnak, érdemes a házi módszereknek is adni egy-egy esélyt.
Évente 700 ezer ember hal meg világszerte az antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezren Európában. Ha nem történik változás, akkor a pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, tehát a világ vezető halálokai közé kerülhet az antibiotikum-rezisztencia - olvasható Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársának összefoglalójában.
Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat.
Ha találkozunk a barátokkal, rettegünk, hogy nem sikerül időben mosdót találni. Ezért szívesebben szervezzük otthonra az összejöveteleket, hogy ne kerüljünk kínos helyzetbe. Már a köhögés, nevetés vagy néhány lépcsőfok megtétele is vizeletcsepegést okoz. Hosszabb autóutak sem jöhetnek szóba, partnerkapcsolatunkban pedig egyre kevesebb az intimitás. A problémáról szégyellünk beszélni, a hólyagunk feletti irányítással önbizalmunk is kezd elveszni. Ismerős?
Ha kibillenünk az egyensúlyunkból, néha az is segíthet, ha többet pihenünk, sétálunk vagy sportolunk. A depresszió viszont egészen más dolog, és gyakran a környezet előbb láthatja a jeleket, mint maguk az érintettek. Nem ritka például, hogy valaki hamarabb észreveszi a párján a lehetséges tüneteket, mint maga az érintett.
Az elmúlt hetekben tartóssá vált a tikkasztó hőség, lényegesen nehezebb bármilyen fizikai és szellemi megterhelést végezni. Nagyon fontos figyelni a munkavégzés körülményeire. A munkavállalók védelmét törvény írja elő, ezt sok helyen mégsem veszik olyan komolyan. Éppen ezért fontos, hogy mi magunk figyeljünk a szervezetünkre, főleg, ha valamilyen kísérőbetegségünk is van. A Magyar Kardiológusok Társasága az egészségeseket és a szívbetegeket is óvintézkedésekre inti a kánikulában!
