Persze továbbra sem arról van szó, hogy hatásos, ha a diákok lefekvés előtt a párnájuk alá teszik tankönyveiket. Sokkal inkább úgy kell ezt értelmezni, hogy a tanulás közben beiktatott rövid pihenők jelentős segítséget nyújthatnak az újonnan elsajátított képességek rögzüléséhez. "Mindenki úgy gondolja, hogy a tanulás kulcsa a minél több gyakorlás. Mi azonban úgy találtuk, hogy a gyakori pihenés legalább annyira kritikus ebből a szempontból"- hívta fel a figyelmet dr. Leonardo G. Cohen, a tanulmány vezető szerzője, az amerikai nemzeti egészségügyi intézetek ügynöksége (NIH) stroke-ra és egyéb neurológiai kórképekre szakosodott részlegének kutatója. Hozzátette, reményeik szerint a felfedezés segítséget nyújthat a szélütést vagy egyéb agyi sérülést szenvedett betegek rehabilitációjában.
A pihenés alatt rögzülnek a tanultak
A kutatók dr. Marlene Bönstrup vezetésével jobbkezes önkéntesek agyhullámait rögzítették egy rendkívül érzékeny eljárás, úgynevezett magnetoenkefalográfia (MEG) segítségével. A jobbkezes résztvevők előtt egy számsorozat jelent meg egy számítógép kijelzőjén, majd arra kérték őket, hogy 10 másodperc annyiszor írják le a számokat bal kézzel, ahányszor csak tudják. A feladatot egy 10 másodperces szünet követte, hogy aztán egy újabb számsor jelenjen meg a monitoron. A gyakorlatot összesen 36 alkalommal ismételték meg annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a fáradtság és egyéb tényezők hatását az eredményekre.
Amint az várható volt, az önkéntesek teljesítménye eleinte drámaian javult próbálkozásról próbálkozásra, hogy aztán nagyjából a 11. ciklus után fokozatosan elkezdjen lassulni. Csakhogy amikor dr. Bönstrup elkezdte kielemezni a kísérlet közben rögzített adatokat, felfedezett valami érdekeset. "Feltűnt, hogy a résztvevők agyhullámai sokkal többet változtak a szünetek ideje alatt, mint írás közben. Innen jött az ötlet, hogy talán érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy vajon a tanulás a gyakorlás vagy a pihenés közben történik-e."
Az eredmények ismételt elemzése során a kutatónő és kollégái két kulcsfontosságú felfedezést is tettek. Először is rájöttek, hogy a kísérleti alanyok teljesítménye elsősorban a pihenőidőben javult, nem pedig a feladat elvégzése alatt. Ezek az apró előrelépések menet közben összeadódtak, így végül kimutathatóak voltak az önkéntesek teljes aznapi fejlődésében. Mi több, összességében sokkal értékesebbnek bizonyultak, mint a másnap megismételt kísérlet során fellépő fejlődés, ami arra utal, hogy a rövid szünetek különösen a tanulási folyamat kezdetén fontosak.
Emellett dr. Bönstrup árulkodó mintázatokat is felfedezett a rögzített agyhullámok elemzésekor, egészen konkrétan a béta hullámok terén. Ezek a változások főként a jobb agyféltekére, illetve a frontális és fali lebenyhez kapcsolódó neurális hálózatra koncentrálódtak, amelyről ismert, hogy szerepet játszik a különböző mozdulatok megtervezésében. A felfedezett mintázat egyértelműen összefüggésben állt a résztvevők teljesítményével, ráadásul kizárólag a szünetekben jelentkezett.
A felfedezés jelentősége
A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a tanulás hatékonyabbá tételéhez rendkívül fontos lenne megtalálni a pihenés optimális időzítését és arányát, legyen szó akár stroke-on átesett betegek rehabilitációjáról, akár egészséges emberekről, akik például éppen zongorázni tanulnak. Dr. Cohen mindemellett rámutatott, hogy annak eldöntésére, hogy ezek az eredmények vajon a tanulás és emlékformálás más típusaira is alkalmazhatók-e, további kutatásokra lesz szükség.
A tanulmány a Current Biology című tudományos folyóiratban jelent meg.
Forrás: nih.gov
