A demencia egy olyan, a gondolkodásban jelentkező tünetegyüttes, amelynek hátterében többféle betegség is meghúzódhat. Noha főként időseket érint, nem része az öregedés természetes folyamatának. Ezenkívül, mint arra Emily Blackwell és Sara Lawrence-Mills, a Bristoli Egyetem kutatói a The Conversation oldalán rámutatnak, nem is csupán az emberek lehetnek demensek. A probléma éppúgy jelen van az állatvilágban is, így például az egyik legnépszerűbb házikedvencnél, a macskáknál. „A macskák kognitív diszfunkciós szindrómája, amely macskademenciaként is ismert, a macskák kognitív képességeinek korfüggő romlása. Általában viselkedésbeli változások jellemzik, amelyek mögött nem mutatható ki egyéb egészségügyi kiváltó ok” – írja a két szakember.
A demencia tünetei macskáknál
Egyes felmérések szerint a demencia négylábú kedvenceink körében is igen gyakori. Született olyan tanulmány, amelynek következtetése alapján 15 éves korukra a macskák több mint fele mutat kognitív hanyatlásra utaló tüneteket, illetve egyes szimptómák akár már 7 éves állatoknál is megjelenhetnek. Egy másik kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy a 11 és 14 éves kor közötti macskák több mint negyedénél számoltak be a megkérdezett gazdik demencia gyanúját keltő viselkedésváltozásról. Gyakran egyébként éppen ez az első jel: a macska másképpen kezd viselkedni, mint azt korábban megszoktuk tőle. Blackwell és Lawrence-Mills összefoglalta azt a nyolc tünetet, amely érdemes gazdiként komolyan venni.
- Szokatlan hangadások: előfordulhat, hogy kedvenced túlzottan is hangoskodóvá válik, vagy éppen új helyzetekben kezdi hallatni a hangját. Gyakori példa erre a hangos éjszakai nyávogás.
- Érintkezés a gazdival: a demens macskák egy részénél megfigyelhető, hogy több figyelemre vágynak, ragaszkodóbbá válnak. Ugyanígy ennek ellenkezője is jelentkezhet, azaz hogy ingerlékenyebbnek mutatkoznak, vagy idegenkednek olyan emberektől, akiket már ismerniük kellene.
- Megváltozott alvásszokások: nem ritka, hogy a demencia jeleként a macskák éjszakái nyugtalanabbá válnak, nappal pedig ettől aluszékonyabbak lesznek, többet alszanak.
- A szobatisztaság elvesztése: noha a vizelet- és székletürítési szokások megváltozása többféle egészségügyi probléma jele is lehet, demencia esetén szintén gyakori, hogy a macskák egyre többször nem a nekik kitett alomban végzik el a dolgukat a lakásban.
- Zavartság: ahogy demens embereknél, úgy demens macskáknál előfordul, hogy láthatóan zavartak, céltalanul bolyonganak a lakásban. Mindez megnyilvánulhat akár abban, hogy elveszítik a tájékozódási képességünket, üres tekintettel bámulják a falat, beszorulnak berendezési tárgyak mögé, vagy folyton az ajtó oldalán próbálnak meg egyik helyiségből a másikba átjutni.
- Megváltozott aktivitás: demencia esetén nem ritka, hogy a macskák a korábbiakhoz képest aktívabbá válnak, vagy éppen ellenkezőleg, lustábbá. Így aztán több vagy kevesebb időt tölthetnek a mindennapokban környezetük felfedezésével, bundájuk tisztogatásával is.
- Szorongó viselkedés: megeshet, hogy egy demens macska olyan helyzetekben kezd el idegesen viselkedni, amelyekben korábban teljesen magabiztos és nyugodt volt – például ismerős emberek közelében, ismerős helyeken vagy hangok hallatán. A macska emiatt gyakrabban kereshet búvóhelyet magának: elmenekülhet akár az ágy alá vagy egy szekrény tetejére.
- Tanulási problémák: végezetül érdemes megemlíteni, hogy a kognitív funkciók romlása arra is kihatással lehet, hogy kedvencünk miként tudja végrehajtani a korábban tanult feladatokat, illetve hogy képes-e újakat elsajátítani.
Hogyan segíthet a gazdi?
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy jelentős átfedés lehet a demencia és egyéb betegségek tünetei között, mint akár az ízületi gyulladás vagy a veseproblémák. Éppen ezért minden esetben javasolt állatorvoshoz fordulni, ha gazdiként azt veszed észre, hogy megváltozott kedvenced viselkedése. Csak szakszerű kivizsgálás után lehet felállítani a megfelelő diagnózist, kizárva az egyéb kiváltó okok lehetőségét. Ami a macskademencia kezelését illeti, a területen zajlott kutatások száma meglehetősen korlátozott – mutat rá Blackwell és Lawrence-Mills. Jelen ismereteink szerint a kognitív funkciók romlását visszafordítani nem lehet, ugyanakkor a betegség hatásait mérsékelhetjük a macska életminőségére.
Enyhén demens macskáknál előnyös lehet például, ha interaktív játékokkal igyekszünk őket több játékra bírni, vadászó ösztöneiket életre hívva, illetve játékokat elrejtve előlük felfedezésre sarkalljuk őket. Mindez lassíthatja az elbutulás progresszióját. Fontos azonban hozzátenni, hogy a már nagyon leromlott állapotú kedvenceknél a környezet bármilyen nemű átalakítása fokozhatja a zavartságukat és szorongásukat. Az etetés kapcsán segíthet csökkenteni a szervezetükben zajló gyulladásokat, ezáltal a demencia súlyosbodását az antioxidánsokban (C- és E-vitamin) és esszenciális zsírsavakban gazdag étrend, akár macskáknak szánt táplálékkiegészítők alkalmazásával.
