Világszerte csaknem 200 fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, í rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák - figyelmeztetnek a kutatók. A macskák és a patkányok után immár a kutya a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyet az ember szabadított rá a vadon élő állatokra.
Emlősökre és madarakra is veszélyt jelentenek
Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon. Bár pontos adatok nincsenek a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint számuk a közeljövőben is tovább nő majd.
Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllő- és három kétéltűfaj. A kutatók szerint a vadon élő és szabadon tartott vagy kószáló kutyák eddig csaknem egy tucat állatfaj, köztük vadmadár kipusztulásában játszottak közre, így a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozók, amelyeket az ember szabadított rá a természetre.
A Biological Conservation című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a probléma a legsúlyosabban Ázsia néhány részét, Közép- és Dél-Amerikát, a Karib-térséget és Óceánia egyes területeit sújtja. A szakértők szerint a magukra hagyott és a rendszeresen szabadon engedett kutyák öt módon hatnak a vadvilágra.
Ragadozókként megölik a vadállatokat, megbolygatják az ökoszisztémát, betegségeket - elsősorban veszettséget és szopornyicát - adnak át a vadaknak, versengenek velük a zsákmányért és - főleg Európában - szaporodnak a farkasokkal. Az ilyen kutyák kilövése heves vitákat vált ki és számos országban tiltják a gyakorlatot. A szakemberek szerint a módszer nem csupán embertelen, hanem hatástalan is, ugyanis az adott populációban keletkező vákuumot rövid időn belül betöltik a más területekről odasereglő kutyák.
