“Pár éve költöztem Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdjem meg a posztdoktori munkámat. A kutyám, Kun-kun is velem jött. Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam, vajon feltűnik-e neki, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott” — meséli Laura V. Cuaya, a témában megjelent tudományos cikk első szerzője. Hozzátette: ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. A kutyákat kiképezték arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt – derül ki az egyetem beszámolójából, ami a NeuroImage című folyóiratban jelent meg.
Megtanulja a sokat hallott emberi beszéd jellegzetességeit
Amíg a kutyák az MR-ben feküdtek, A kis hercegből játszottak le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az általuk ismert és nem ismert nyelvre adott agyi válaszaikat. Ezen kívül a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.
A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli — magyarázza a vizsgálat eredményét Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője. A kutatás arra is rávilágított, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet képes volt megkülönböztetni.
Erre abból következtettek a kutatók, hogy a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. Minden nyelvnek megvannak ugyanis a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredmények pedig arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogyan hangzik a gazdájuk nyelve.
Vajon más állatok is képesek erre?
“Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség” — összegzi Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.
