Meglepő dologra képesek a kutyakölykök

A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző – ez derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói három olyan fajt hasonlítottak össze, amelyek a háziasítás és a szocialitás szempontjából is eltérnek. A kutatók arra keresték a választ, vajon ezek a különbségek megmutatkoznak-e abban, hogy az adott fajok milyen mértékben hajlamosak – mindenféle képzés és jutalom nélkül is – utánozni az emberi viselkedést.

A macskák végeztek az utolsó helyen

A kutatók először azt figyelték meg, hogy az emberi családokban nevelkedő 42 kutya-, 39 macska- és 8 farkaskölyök hogyan viselkedik egy ismeretlen tárggyal egy idegen szobában (például az orrával vagy a lábával érinti-e meg). Ezután a kísérletvezető egy másik akciót végzett a tárggyal, például ha a kölyök az orrával bökte meg, akkor ő a kezével ért hozzá. A kérdés az volt, vajon a kölyök ekkor leutánozza-e a látott akciót, tehát megérinti-e a tárgyat a mancsával.

Míg a kutyakölykök szinte azonnal ránk néztek, négyszer, illetve ötször tovább tartott, mire a farkas- és a macskakölykök figyelme ránk irányult” – magyarázta Claudia Fugazza, a csoport vezető kutatója. A kutya- és farkaskölykök a tesztek csaknem 70 százalékában megismételték a bemutatott viselkedést, kétszer olyan gyakran, mint a macskakölykök.

egy kiskutya és egy kislány játszik
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket. Fotó: Getty Images

Kezek és mancsok

A tanulmány megállapította ugyanakkor, hogy egyedül a kutyakölykök voltak hajlamosak az emberi demonstrációnak megfelelő testrészükkel utánozni a viselkedést (például kéz –> mancs), annak ellenére is, hogy ez nem egyezett a demonstráció előtt spontán használt testrészükkel. „Demonstráció hiányában fajtól függetlenül a kölykök többnyire az orrukkal értek a tárgyhoz. Miután látták, hogy a kísérletvezető a kezével érintette meg a tárgyat, egyedül a kutyakölykök használták a mancsukat” – ismertette Stefania Uccheddu, a tanulmány társszerzője. A kismacskák és a farkaskölykök esetén nem volt jellemző ez a viselkedés.

Az ember barátai és a magányos vadászok

A különbségek mögött feltételezett két tényező – a veleszületett társas hajlam (kutya és farkas) és a háziasítás (kutya és macska) – kapcsán a kutatók megállapították, hogy az eredmények mindkét tényező szerepét alátámasztják. „Míg a kutyák és farkasok őse csoportban élő, társas állat, intenzív falkán belüli együttműködéssel a túlélésért, a macskák őse magányos vadász volt” – magyarázta Temesi Andrea, a tanulmány társszerzője.

Bár a kutya és a macska is háziasított faj, amely ma családi kedvencként szoros kapcsolatban él az emberrel, a kutyát régebben háziasították (20-40 ezer éve), és az emberrel való együttműködésre szelektálták. A macska háziasítása ezzel szemben csak körülbelül 10 ezer évvel ezelőttre datálódik. A szerepük az egerek, patkányok irtása volt, azaz önállóan vadásztak az emberi környezetben” – jegyezte meg Gácsi Márta, a tanulmány társszerzője. Így nem meglepő, hogy csak a kutyakölykökben alakult ki hajlam arra, hogy fokozottan figyeljenek az emberekre és utánozzák cselekedeteiket, még akkor is, ha erre az adott helyzetben nincs olyan közvetlen motivációjuk, mint például a táplálékszerzés vagy a játék.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, mit akarnak, a törpemalacok viszont nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek – állapították meg másik tanulmányukban az ELTE etológusai.

Ez a kutyakiképzés jövőjére is kihathat

Az eredmény nemcsak elméleti, hanem alkalmazott szempontból is izgalmas. „Úgy gondoljuk, hogy vizsgálati eredményeink alapot képezhetnek olyan képzési módszerek kidolgozásához, amelyek a kutyakölykök spontán figyelmén és emberi akciók utánzására való hajlamán alapulnak. Így a jövőben a kutyakiképzési technikák kevésbé függhetnek a jutalomfalatokkal történő megerősítéstől, és jobban kihasználhatják a kutyakölykök természetes hajlamát a szociális tanulásra" - összegezte Pogány Ákos.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan napos, száraz idő várható, legfeljebb kevés gomolyfelhővel, majd az északkeleti tájak fölé kora estére némi fátyolfelhőzet érkezik. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, de északkeleten még élénk lökések kísérhetik az északi, északkeleti szelet. A hőmérséklet csúcsértéke általában 14 és 18 fok között alakul.Késő estére jórészt -1 és +8 fok közé hűl le a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: 10 kérdésből kiderül, mennyire működik jól az immunrendszered Bizonyos tünetek, megbetegedések árulkodóak lehetnek, hogy az immunrendszer nem működik optimálisan. Alábbi tesztünkben most felmérheted, mennyire erős szervezeted védekezőképessége.
kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.