Kis kedvencek

"Az állattartáshoz intelligencia is szükséges"

Magyarország utcáit nagyjából 200-250 ezer gazdátlan kutya rója, a kóbor macskák száma pedig ennek többszöröse lehet. Az elszomorító adatok legfőbb oka, hogy a hazai állattartási kultúra még igencsak gyerekcipőben jár. A fejlődéshez edukációra és szemléletváltásra lenne szükség.

A hazai, elképesztően magas számmal szemben Nyugat-Európában, például Hollandiában, Norvégiában vagy Finnországban gyakorlatilag nincs olyan, hogy kóbor állat. De gazdájukkal élő háziállatokból is rendkívül sok van idehaza: 2014-es adatok szerint a magyarországi otthonokban körülbelül 1,8 millió kutya és 2,2 millió macska él - ezzel európai viszonylatban Magyarország a negyedik helyen áll. A rengeteg háziállat azonban korántsem jelenti, hogy a magyarok többsége felelős állattartó lenne. Még ma is sok a tévhit, félinformáció az állattartók fejében, és továbbra is sokan vannak, akik kedvencükre nem társállatként, hanem csupán tulajdontárgyként tekintenek.

A Felelős Állattartás Napjához közeledve dr. Koleszár Istvánnal, a Rex Állatsziget állatorvosával, egyben igazgatójával beszélgettünk.

A Felelős Állattartás Napja

Évente több tízezer társállatnak kell elpusztulnia Magyarországon az állattartók felelőtlen magatartása miatt. Ezen csakis átfogó felvilágosítással és szemléletformálással lehet változtatni, a Rex Kutyaotthon Alapítvány ezért 2017-ben megalapította a Felelős Állattartás Napját. A tavalyi sikeres rendezvény után 2018. május 6-án ismét megrendezik az egész napos oktatóprogramot az alapítvány újpesti állatvédelmi központjában, a Rex Állatszigeten. További információért kattintson!

HáziPatika.com: Mennyi és milyen állat lakik itt az Állatszigeten? Hogyan kerülnek be önökhöz?

dr. Koleszár István: Körülbelül 80 kutyánk és 80 macskánk vár új gazdára, mind mentett vagy rászoruló állat. A minifarmunkon élnek birkák, kecskék, nyulak, van egy lovunk is és három pónink, valamint baromfik. Ők azért vannak itt, hogy a városi gyerekek is testközelbe kerülhessenek az állatokkal, megismerhessék őket.

A legtöbb kutya és macska valamilyen közterületről kerül be hozzánk. Ezek az állatok elkóboroltak, vagy kitették őket. De olyan állatunk is van, akit nem megfelelő körülmények között tartottak. Volt például egy olyan kutya 3 évvel ezelőtt, akit a gazdái több évig nem vittek le sétálni. A karmai már olyan fokban be voltak nőve, hogy csak altatásban tudtuk visszavágni. Szerencsétlen állat olyan sérült volt, hogy már nem is érezte a fájdalmat, azokon a túlnőtt karmokon járt.

Sokan vannak, akik kedvencünkre egy tulajdontárgyként tekintenek
Sokan vannak, akik kedvencükre tulajdontárgyként tekintenek

De olyan esettel is találkoztunk, mikor ugyancsak egy lakótelepi lakásban tartott kutyát túletettek, közben pedig nem vitték le sétálni. Az állatnál olyanelhízásalakult ki, ami már az életét veszélyeztette. Ezenkívül olyan esetek is gyakoriak sajnos, mikor valamilyen élethelyzet-változás, költözés miatt adják le nálunk az állatokat. Van, amikor ez tulajdonképpen érthető is lehet, de találkoztunk egészen elszomorító helyzettel is.

Volt egy nagyon jól szituált idős házaspár, akik megjelentek nálunk egy első látásra is idősnek, 10 pluszosnak kinéző tacskókeverék kutyussal. Azért jöttek, hogy leadják a kutyát, aki 14 évet élt velük. Elmondták, hogy elköltöznek a kertes házukból, és az új lakásba nem tudják magukkal vinni az állatot. Én erre mondtam, hogy rendben, akkor fotózzuk le a kutyust, tegyük fel gazdikereső honlapokra, és várjunk egy kicsit, hátha lesz jelentkező. Erre mondták, hogy hát, jó lenne, de erre nincs idő, ők már másnap költöznek. Ekkor egyszerűen kitört belőlem a felháborodás és az állat iránti sajnálat, nem akartam elhinni, hogy tényleg ennyit jelent egy 14 évig tartó barátság? Gyakorlatilag a családtagjuk volt, és arra nem veszik a fáradságot, hogy időben végiggondolják, mi legyen a kutyával? Hiszen az örökbefogadáshoz idő kell, főleg, ha egy idős, betegeskedő kutyáról van szó. A kutyusnak végül óriási szerencséje volt, mert éppen akkor akartak tőlünk örökbe fogadni egy idősebb kutyát, így hamar találtunk neki új gazdát. De sajnos ennek ellenére is még mindig gyakori, hogy bár a gazdák tudják, hogy nem fogják tudni tovább ellátni az állatot, mégsem próbálnak meg gondoskodni az elhelyezéséről. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy mi emberek mennyire felelősek vagyunk a környezetünkben élő élőlényekért, az állatokért, de még a növényekért is.

HáziPatika.com: A legnagyobb baj talán az, hogy nagyon régi beidegződések élnek még a társadalomban. Sokan még egy olyan rendszerben szocializálódtak, ahol az állat csak egy haszontárgy volt, amivel kényük-kedvük szerint bánhatnak.

dr. K.I.: Ez így van, de azt is látni kell, hogy vannak azért pozitív változások. A legfontosabb azonban az oktatás lenne, hogy a jövő generációi, a gyerekek megfelelő állatvédelmi oktatásban részesüljenek, hogy megtapasztalják, miként is "működik" egy állat, mi mindenre van szüksége, és hogy milyen sok szeretetet adhat. Az oktatás segítségével néhány évtized múlva radikális javulás következne be.

HáziPatika.com: Jelenleg zajlik állatvédelmi oktatás?

dr. K.I.: Ennek a nemzeti alaptanterv részeként kellene zajlania, ez azonban jelenleg nincs így. Ezért az állatvédők vették át ezt a funkciót: állatvédelmi oktatást, nyári táborokat, hétvégi rendezvényeket szerveznek. Az ilyen rendezvényeken szó esik arról például, hogy milyen szükségletei vannak egy kutyának, macskának, és megtapasztalhatják azt is, hogy milyen sok örömet adhat az állat és az ember együttműködése.

HáziPatika.com: Hogy tapasztalják, az örökbefogadók tisztában vannak az állatok szükségleteivel?

dr. K.I.: Mi arra törekszünk, hogy ne úgy történjen az örökbefogadás, hogy valaki bejön, kiválasztja az állatot, és viszi is haza. Egy találkozás ugyanis nem megalapozott. Mindig felmérjük a leendő gazdik igényeit - például gyerek mellé lesz-e az állat, lakásban vagy kertben lesz-e tartva -, és megkeressük a hozzájuk leginkább passzoló kutyát. Mindent megteszünk azért, hogy megalapozott legyen az örökbefogadás, a leendő gazdit is felkészítjük például különféle brosúrák segítségével a felelős állattartásra. El szeretnénk kerülni, hogy két hét múlva visszakerüljön hozzánk az állat - ami egyébként sajnos még így is megesik. Az állatok nagyjából 20 százaléka három hónapon belül visszakerül.

Miért tartunk háziállatokat?

Több tudományos vizsgálat is bebizonyította már, hogy a háziállatok mind lelki, mind testi egészségünkre jó hatással vannak. De mégis, milyen indíttatásból vesznek magukhoz az emberek egy állatot? És vajon mit szólnak az együttéléshez házi kedvenceink? A témáról Pálinkás-Panyi Anna pszichológussal és Ujfalussy Dorottya Júlia etológussal beszélgettünk. Korábbi cikkünkért kattintson!

HáziPatika.com: Gondolom, megviseli az állatokat, ha vissza-visszakerülnek mindig a menhelyre.

dr. K.I.: Különösen, ha egy állattal többször is megesik. Az optimális az lenne, ha a gazdi és a kutya vagy cica egymásra találnának és hosszú, boldog közös életük lenne, de azért illúzióink nincsenek. Ha van egy olyan eset, hogy visszakerül egy állat, akkor a következő jelentkezőnél megpróbálunk még alaposabbak lenni. Például kimegyünk a leendő gazdához, és megnézzük a tartási körülményeket.

HáziPatika.com: A hazai állattartás egyik legelkeserítőbb pontja talán az ivartalanítás kérdése. Adatok szerint az állatok mindössze 5-10 százaléka ivartalanított, ami borzasztóan alacsony szám. Miért ódzkodunk ennyire az ivartalanítástól?

dr. K.I.: Azt azért el kell mondjam, hogy ebben a kérdésben is érezni már javuló tendenciát, de praktizáló állatorvosként én azt látom, hogy az emberek magukhoz hasonlítják az állatokat. Sokan úgy gondolkoznak, hogy azért nem ivartalaníttatják, hanem hagyják szaporodni az állataikat, hogy "legyen nekik is jó". Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kutyáknál és a macskáknál a nemi élet a fajfenntartást szolgálja elsősorban és nem az örömszerzést. De vannak olyanok is, akik féltik az állatot a beavatkozástól. Holott már tudományosan bebizonyított tény, hogy akár prepubertás, tehát ivaréretté válás előtti korban is lehet teljes biztonsággal ivartalanítani. Ilyenkor egyébként sokkal kisebb is a seb, kevesebb a komplikáció, jobban tolerálják az állatok. Mi, állatorvosok próbáljuk átadni ezeket az ismereteket, edukálni az embereket.

HáziPatika.com:  Milyen gyakran kellene ideális esetben egy kutyát vagy cicát állatorvoshoz vinni?

dr. K.I.: Magyarországon egyetlen kötelező oltás van: veszettségoltás a kutyák számára, amelyet évente ismételni kell. Tehát egy kutyát, ha másért nem, ezért évente el kellene vinni az állatorvoshoz. Macskák esetében sajnos nincs kötelező oltás, pedig például náluk sokkal nagyobb a veszélye a fertőződésnek, hiszen gyakran sokkal nagyobb területet járnak be. Én egyébként azt gondolom, hogy ha nincs probléma, akkor évente egyszer érdemes elvinni az állatot - kutyát és macskát is - kontrollra, és megejteni a vakcinázást is.

HáziPatika.com: A felelős állattartás, így például az ivartalanítás egyik célja is az lenne, hogy minimalizáljuk a kóbor állatok számát. Mennyi macska és kutya él ma az utcákon?

dr. K.I.: Csak becsléseink vannak. Körülbelül 2,2-2,3 millió kutya van beoltva veszettség ellen, és körülbelül 200-250 ezer kutya lehet szabadon. A mikrochipezés bevezetésekor arra is gondolni kellett volna, hogy az utcán élő állatokat is megjelöljék akár állatvédelmi szervezetek, önkormányzatok vagy civilek segítségével. Ha ezek az állatok is be lennének chipezve, akkor lenne egy pontos nyilvántartásunk. Persze, gyakran találkozunk gazdás, de chip nélküli kutyákkal is - leggyakrabban azzal az indokkal, hogy nincs a chipezésre pénzük. Fontos azonban tudni, hogy körülbelül 100 forintért lehet már kapni műanyag vagy fém, nyakörvre helyezhető kapszulákat, amelybe bele lehet tenni a tulajdonos nevét, címét. Így ha elveszne, elszökne az állat, könnyebben vissza lehetne juttatni a gazdájához.

HáziPatika.com:  A kutya- és macskatartás azért a chipen kívül is elég költséges. Talán az is hozzátartozik a felelős állattartáshoz, hogy végiggondoljuk a vele járó költségeket, és csak akkor vágunk bele, ha anyagilag is tudjuk vállalni.

dr. K.I.: Én is ezt gondolom, és azt is látom, hogy az állattartáshoz bizonyos intelligencia is szükséges. Megfigyeltem, hogy azok közül, akik azt mondják, hogy nincs pénz a kutya chipjére, sajnos elég sokan azért cigarettára, alkoholra, önmagukra tudnak költeni. De azt is látom, hogy az idős emberek sok esetben valóban családtagként tekintenek az állatukra. Még ha kevés kis pénzük is van, akkor is félreteszik a nyugdíjból a gyógykezelések, oltások költségét.

HáziPatika.com: Olyan esetekről is hallani, mikor van chip, de nincs hozzá név vagy cím rendelve. Tehát hiába találták meg az állatot, nem tudják beazonosítani.

dr. K.I.: Igen, ezek adminisztratív hiányosságok. Sajnos el kell ismernem, hogy mi, állatorvosok is követünk el hibát.  Viszont azt is tudni kell, hogy nagyon sokáig nem volt névhez kötött a chipvásárlás, tehát boldog-boldogtalan vásárolhatott akár itthon, akár külföldön chipet. Gyakorlatilag ezen alapul a kutyaszaporító biznisz. Bechipezik egy valahonnan szerzett chippel a kutyákat, de nem regisztrálják. Ha ezek a kölykök aztán itthon maradnak, itthon adják el őket, akkor ugyanúgy kikerülnek a látókörünkből.  


HáziPatika.com:  A macskáknál nem kötelező a chip. Sokkal kevesebb információ van ezért róluk?

dr. K.I.: Igen. Szerintünk legalább háromszor annyi kóbor macska lehet, mint kutya. Macskafronton sokkal nagyobb a probléma, holott létezik már megoldás rá, amelyet csak le kellene másolnunk a fejlettebb állatvédelmi kultúrával rendelkező országoktól. A kóbor macskakolóniákat be kellene fogni, ivartalanítani kellene őket, kezelni parazitaellenes szerekkel, és visszahelyezni őket az életterükbe. Ahhoz, hogy utolérjük a nyugati országokat és minimalizáljuk a kóbor állatok számát, három fontos területre kellene koncentrálni: az egyedi megjelölésre, az ivartalanításra és a természetvédelmi oktatásra. Mind a három láb szükséges lenne, csak akkor érhetünk el valóban eredményt.

HáziPatika.com:  Ezekben az országokban szigorúbb állatvédelmi törvények vannak?

dr. K.I.: Nem feltétlenül, hiszen nálunk is vannak törvények, csak be kellene őket tartani és be kellene tartatni. De szerintem a szankcionálás csak egy dolog, régen rossz, ha valaki azért nem kínoz állatot, mert akár három év letöltendőt is kaphat érte - hozzáteszem, még senki nem kapott. A példamutatás és az ismeretátadás sokkal fontosabb lenne.

HáziPatika.com:  Hogy tapasztalja, örökbe fogadnak vagy vásárolnak inkább az emberek? Ha vásárolnak, akkor valódi tenyésztőtől vagy házi szaporítótól?

 dr. K.I.: Abszolút vegyes a kép. Örvendetes módon azt látom, hogy egyre többen fogadnak örökbe, de természetesen van, aki fajtához ragaszkodik. A szaporítók pedig hajlandóak a legelképesztőbb igényeket is kielégíteni. Sajnos sokan vannak, akik például a yorkshire terrier mini változatát kedvelik, miközben ezek a szaporítók által tenyésztett kutyák gyakorlatilag genetikai selejtek. Szó szerint törékenyek, folyamatos emésztési problémával küzdenek, keszekuszák a fogaik, ideggyengék. A probléma, hogy ezekre az állatokra van felvevőpiac, ezért a szaporítók is ráállnak, és ontják magukból a beteg állatokat. De nemcsak az itthoni piacra, hanem külföldre is. Nagy mennyiségben szállítják őket például Spanyolországba vagy Olaszországba.

Szaporító vagy tenyésztő?

Egy jó tenyészetből származó, törzskönyvvel, genetikai szűréseket igazoló orvosi papírokkal rendelkező kölyökkutya ára több százezer forintnál kezdődik. Ezt nagyon sok ember nem tudja vagy akarja kifizetni, ezért választják inkább a házi szaporítókat - így akár néhány tízezer forintért is fajtatiszta kutyához juthatnak. Az olcsóságnak azonban következményei is lesznek. Ezek a kutyák az esetek többségében gyenge immunrendszerű, beteges állatok, van, hogy a fajta standardjától sokban különböznek, és az is megesik, hogy igen rövid életűek.

HáziPatika.com: Egy laikus egyébként sokszor nincs is tisztában azzal, hogy mi a különbség a tenyésztő és a szaporító között.

dr. K.I.: Igen, ez valóban probléma. Hozzáteszem, hogy ha lenne megfelelő tenyésztési nyilvántartás, akkor ez is visszaszorítható lenne. De ma konkrétan anyagi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ne legyen pontos tenyésztési nyilvántartás, és sajnos többen is asszisztálnak ehhez a tevékenységhez, még állatorvosok is. Hiszen valakinek ki kell állítania ezeknek a szaporított kutyáknak az oltási könyvet, és le kell bélyegeznie. De például nemrég voltam egy állatorvosi továbbképzésen, és megdöbbentem, miket mondott egy kolléga a lovakkal kapcsolatban. Akkora biznisz a lovakkal való üzletelés, hogy vannak olyan nyomdák, amelyek arra szakosodtak, hogy ha szükséges, egy órán belül kinyomnak 100 darab ló-útlevelet. Magyarán az egyedhez rendelt útlevelet hamisítják ipari mennyiségben, és ez üzletszerűen működik az ország különböző részein. És egyszerűen nem tudunk ellene mit tenni.

HáziPatika.com: Gyakran gondolják azt az emberek, hogy az örökbe fogadható állatok veszélyesebbek, megbízhatatlanabbak, mint a fajtatiszták. Ebben van igazság?

dr. K.I.: Nem kell ilyesmitől tartani. Természetesen kell idő, hogy azokat az állatokat mi is megismerjük, akiknek nem tudjuk az előéletét és idősebb korban kerülnek hozzánk. De éppen ezért vagyunk mi, ezért vannak az állatmentők, hogy fel tudjuk mérni, melyik kutya kinek ajánlható. De azt is el kell mondani, hogy egy élőlény vonatkozásában teljesen biztosak soha nem lehetünk semmiben - ez azonban ugyanúgy igaz a vásárolt állatokra is. Ez nem fajtához, nemhez vagy korhoz kötött, mindig óvatosnak kell lenni. De semmivel nem nagyobb rizikó örökbe fogadni egy keverék állatot: egyszerűen meg kell ismerni őket. Például a fajtatiszták között vannak olyan ideggyenge egyedek, akikkel sokkal nehezebb együtt élni, mint egy keverékkel. Ha magunkhoz akarunk venni egy állatot, legelőször azt gondoljuk át, hogy mennyiben fogja ez megváltoztatni az életünket. Hogy bizony akkor is le kell vinni sétálni, ha mínusz 17 fok van, és akkor is, ha ónos eső esik. Évtizedekre választunk magunknak társat, akiért mi leszünk a felelősek.

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+27, +32 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban szerdán délelőtt nyugat felől egyre nagyobb területen süt ki a nap, az erősen felhős égből főleg északkeleten, keleten fordul elő zápor, néhol zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag