Hosszabb és gyakoribb aszályok várhatók

Az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta. Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte – derült ki az ENSZ által az eseményen bemutatott jelentésből, amely a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálja.

Az egyik legnagyobb veszély

Mint azt Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta, a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”. A szakember kiemelte, hogy a súlyos vízhiány , a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.

A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései alapján 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd.

Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztóak a változó éghajlati körülmények. Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig.

A szervezet a konferencián arról is beszámolt, hogy a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, de a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.