Azonban ha elhanyagoljuk a visszereinket, nagyon súlyos következményekkel kell szembenéznünk, a trombózistól a lábszárfekélyig. A vénás pangásnak, azaz a visszereknek sajnos jóval súlyosabb következményei lehetnek az egyszerű esztétikai problémáknál. A pangó vér egyik következménye, hogy a vénák nem látják el az egyik legfontosabb feladatukat, azaz nem szállítják el a sejtektől a salakanyagokat. Azok a szövetekben maradnak, és lábdagadást, ödémát, nehézláb-érzést, majd egy idő után gyulladást okozhatnak.
A lábdagadás vagy ödémásodás az első időszakban nem fájdalmas, mindössze kellemetlen: talán csak azt vesszük észre, hogy este, az egész napos állás vagy ülés után rászorul a lábunkra a cipő, vagy bevág a zokni, a harisnya. Súlyosabb esetben már szemmel is látható a lábdagadás, vagy, ha az ujjunkkal óvatosan benyomjuk az érintett területet, akkor a szövetek jól érzékelhetően besüppednek, kifehérednek és lassan térnek vissza az eredeti pozíciójukba.
Súlyosabb fokú pangás esetén az ödéma mellett bőrelváltozások is megjelenhetnek a bokán vagy a lábszáron. Ezek a kezdeti szakaszban vöröses, viszkető foltok, kisebb-nagyobb elváltozások - ezek sajnos már egyértelműen gyulladásra utalnak. Könnyű összetéveszteni a mélyebb szövetekben húzódó problémát a felszínes bőrzavarokkal, például kiszáradással, ekcémával . A krémezés gyakran segít, ezt azonban nem a hidratáló hatásnak, hanem a krémezéssel együtt járó enyhe masszírozásnak köszönhetjük. Később a vöröses foltok barnássá válnak, elszíneződnek, és a körülöttük lévő terület megkeményedik, sérülékennyé válik, és az állandó viszketés miatt ki is sebesedhet. A végső fázis tulajdonképpen a fájdalmas, sok gondot okozó lábszárfekély: ilyenkor a sebek állandósulnak, váladékozhatnak, a lábakat folyamatosan kezelni és kötözni kell. A váladékozó sebek nagyon jó táptalajt nyújtanak a kórokozóknak, baktériumoknak, így a lábszárfekélyt nem szabad elhanyagolni!
Természetesen már az első gyanús tünetek megjelenésekor érdemes orvoshoz fordulni! Minél korábban ismerjük fel ugyanis a visszérgyulladást, annál könnyebb lehet kezelni azt!
Halálos következmények
A kitágult, pangó visszerek sajnos ideális táptalajt nyújtanak az éren belüli véralvadásnak. Mivel a vénák nem tudják ellátni a feladatukat, a vér kikerül a véráramlásból, a sejtek elkezdenek összetömörülni. Ez önmagában is visszérgyulladáshoz vezethet, de más tényezők (gyógyszerszedés, véralvadási zavarok stb.) tovább fokozhatják ezt. A visszérgyulladás heves fájdalommal, az érintett terület érzékenységével, viszketéssel, bőrpírral és a visszér megkeményedésével jár együtt - ez tulajdonképpen a trombózis. Súlyos esetben, ha a kezdeti tüneteket figyelmen kívül hagytuk, láz, hidegrázás is jelentkezhet, a fájdalom pedig olyannyira fokozódhat, hogy a beteg lábra sem tud állni.
Ránézésre sajnos nagyon nehéz megítélni, hogy felszínes gyulladásról beszélünk, vagy a jóval súlyosabb mélyvénás trombózissal állunk szemben. A mélyvénás trombózis legsúlyosabb szövődménye a véralvadék egy darabkájának leválása és bekerülése a véráramba. A levált, alvadt vér könnyen eljuthat a tüdőbe, az agyba, a szívbe vagy más fontos szervünkbe - ezt nevezzük embóliának, mely akár halált is okozhat.
