A sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz ugyanis tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra, és akár trombózis , visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő "szépséghibából".
"Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását" - fogalmazott dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. "A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak".
Nem mindig elég a házi gyógymód
A házi gyógymódokhoz , vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni - intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.
A leggyakoribb beavatkozások
"A beavatkozás típusa függ az értágulat nagyságától, típusától, elhelyezkedésétől. Kezelhetjük injekciós módszerrel, vagy más néven szkleroterápiával, rádiófrekvenciás tűvel, illetve lézerrel, és alkalmazhatjuk a különböző módszerek kombinációját is. Ezek mind fájdalommentesek, altatást, érzéstelenítést nem igényelnek és hegek sem maradnak a kezelések után. Fontos azonban, hogy részletes érsebészeti vizsgálat és ultrahangos diagnosztika történjen, hiszen így lehet kezelni az alapbetegséget, amely a vénás elégtelenséget és a bőrelváltozást okozta" - tette hozzá az érsebész szakorvos.
A leginkább elterjedt kezelési mód a szkleroterápia (érelzárás) , amely során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendeznek az érbe, amely az érfalat károsítja, ennek következtében pedig a kezelést követő kompresszió (rugalmas pólya, kompressziós harisnya) hatására az érfal összetapad. Az ér idővel felszívódik és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább.
Nyugat-Európában gyakran rádiófrekvenciás tűvel kezelik a seprűvénákat, de Dr. Szabó Attila elmondta, a Magyarországon is elérhető módszerrel arcon kialakuló értágulatokat, a rosaceat is kezelni lehet. A vékony tűn keresztül - amely nagyfrekvenciájú rezgés által hőt bocsájt ki - roncsolják a kapilláris erek falát és azok tartalmát. A beavatkozás után azonban nem tapasztalható égés, bőrelhalás vagy pigmentáció. Bármely bőrtípus és testrész esetében is elvégezhető, de kerülendő nikkel-allergia, terhesség, pacemaker viselése és fertőző bőrbetegségek jelenlétekor.
Lehetséges még a lézerfény alkalmazása: a bőrön keresztül elzárják a kitágult ereket, amelyek idővel teljesen felszívódnak. Ez a kezelés nem minden bőrtípusnál alkalmazható, mellékhatás-mentes végzése nagy szakértelmet igényel.
A szakember mindhárom esetében azt javasolja, néhány hétig kerülni kell a napsugárzást, a szoláriumozást, a megerőltető fizikai megterhelést, néhány napig pedig kompressziós zoknit, harisnyát kell viselni.
Mit tehetünk a seprűvénák ellen?
- Mozogjunk rendszeresen: a séta, a kerékpározás és az úszás különösen hatékony.
- Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, kerüljük a túl nagy súlyfelesleget.
- Ülőmunka esetén rendszeresen álljunk fel néhány percre, és mozgassuk meg végtagjainkat, járjunk nyirokmasszázsra.
- Ne fürödjünk, inkább zuhanyozzunk, jó hasznát vehetjük a hideg-meleg váltózuhanynak.
- Figyeljünk a megfelelő folyadék- és vitaminpótlásra (a C-, E- és K-vitamin a legfontosabb a véredényfal erősítése miatt).
