WHO: a hosszú munkaidő halálos

A hosszú munkaidő növeli a szívbetegségek és stroke okozta halálozás kockázatát - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös kutatása.

Mintegy 745 ezer stroke és iszkémiás szívbetegség okozta halálesethez járult hozzá a hosszú munkaidő 2016-ban, ez 29 százalékos emelkedés 2000-hez képest a WHO és az ILO május 17-én az Environment International című szaklapban publikált tanulmánya szerint. A WHO saját oldalán közölt összefoglalójából kiderül: ez az első olyan globális elemzés, mely a hosszú munkaórákat a halálozással és egészségkárosodással összefüggésben vizsgálta. A WHO és az ILO becslései szerint 2016-ban 398 ezer ember halt meg stroke-ban és 347 ezer szívbetegségben, mert legalább 55 órát dolgozott egy héten. 2000 és 2016 között a hosszú munkaidő miatti halálozás a szívbetegségek esetében 42 százalékkal, a stroke esetében 19 százalékkal nőtt.

A hosszú munkaidő a legnagyobb foglalkozás-egészségügyi rizikófaktor. Fotó: Getty Images
A hosszú munkaidő a legnagyobb foglalkozás-egészségügyi rizikófaktor. Fotó: Getty Images

Ez a munkával összefüggő betegségterhelés különösen jelentős a férfiaknál - az említett halálesetek 72 százalékát ők tették ki -, a Csendes-óceán nyugati és délkelet-ázsiai régióiban élő emberek körében, valamint a középkorú vagy idősebb munkavállalók között. A regisztrált halálesetek áldozatai jellemzően 60-79 év közöttiek voltak, akik hetente legalább 55 órát vagy annál is többet dolgoztak 45 és 74 éves koruk között.

A hosszú munkaidő a jelenlegi ismeretek szerint a munkával összefüggő megbetegedések teljes becsült terhének körülbelül egyharmadáért tehető felelőssé, ezzel pedig ez a legnagyobb foglalkozás-egészségügyi rizikófaktor. Mindez pedig az emberi egészségről való gondolkodást egy relatíve új irányba, a pszichoszociális foglalkozási kockázati tényezők felé tereli.

Így betegít meg az éjszakai műszak Sokan úgy gondolják, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő. Mielőtt elmerülnénk az önsajnálatban, gondoljuk meg, mi van azokkal, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. Márpedig komoly hatással van az egészségre, ha nem nappal dolgozunk. Részletek!

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a heti 55 óra vagy annál hosszabb munkaidő 35 százalékkal növeli a stroke és 17 százalékkal az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás kockázatát, összehasonlítva a 35-40 órás munkahéttel. Továbbá azt is megállapították, hogy emelkedik azoknak a száma, akik többet dolgoznak, jelenleg a globális népesség 9 százaléka él így. Ez a tendencia pedig rávilágít arra, hogy még több embert fenyeget a munkával összefüggő egészségkárosodás és a korai halál.

"Egyetlen munka sem éri meg az agyvérzést"<strong></strong>

A WHO összefoglalója kiemelte, az új elemzés épp akkor került nyilvánosságra, amikor a koronavírus-járvány uralja a munkaidő-szervezést, a pandémia pedig olyan fejlesztéseket generál, amelyek hozzájárulhatnak a munkaidő megnövekedésének amúgy is negatív tendenciájához.

"A koronavírus-járvány jelentősen megváltoztatta azt, ahogyan sok ember dolgozik" - mondta dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. "A távmunka számos ágazatban általánossá vált, és gyakran elmossa a munka és a magánélet közötti határokat. Ezen kívül sok vállalkozás kénytelen volt visszafogni vagy leállítani a működését, hogy pénzt takarítson meg, akiket pedig nem bocsátottak el, azoknak most sokkal többet kell dolgozniuk. Egyetlen munka sem éri meg az agyvérzés vagy a szívbetegség kockázatát. A kormányoknak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük, hogy megállapodjanak a munkavállalók egészségének védelmére vonatkozó szabályokról" - jelentette ki.

Ezeket javasolja a WHO

"A heti 55 óra vagy annál is több munka komoly egészségkárosító tényező" - tette hozzá dr. Maria Neira, a WHO környezetvédelmi, éghajlatváltozási és egészségügyi részlegének igazgatója. "Itt az ideje, hogy mindannyian, a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók is ráébredjünk arra, hogy a hosszú munkanapok idő előtti halálozáshoz vezetnek" - mondta.

A WHO ezért javaslatokat is megfogalmazott, hogyan tehetnének a kormányok, a munkaadók és munkavállalók utóbbiak egészségének védelme érdekében.

  • A kormányok olyan törvényeket, rendeleteket és jogszabályokat vezethetnek be, hajthatnak végre, melyek betiltják a kötelező túlmunkát, illetve biztosítják a munkaidő maximálását.
  • A munkáltatók és munkavállalói szövetségek olyan kétoldalú vagy kollektív megállapodásokat köthetnek, melyek rugalmasabbá tehetik a munkaidőt, ugyanakkor megállapodnak a maximális munkaóraszámban is.
  • Az alkalmazottak megoszthatnák egymás között úgy a munkát, hogy a ledolgozott órák száma senkinél se haladja meg a heti 55 órát.
)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: