Veszélyes-e ránk a japán sugárszennyezés?

Éppen egy hete történt, hogy a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét, Szendai tartományát. A partok közelében bekövetkező rengés 10 méteres hullámokkal járó szökőárat eredményezett.
Az eredmény: több mint 5000 halott, megbénult közlekedés és egy áramellátással küzdő atomreaktor, amely a leolvadás szélén billeg. Különösen ez utóbbi foglalkoztatja az embereket, mivel senki sem szeretné, ha a '80-as évek csernobili eseménye megismétlődne. Lássuk, mi történt az elmúlt egy hét alatt a távol-keleti szigetországban, és mire lehet számítani!

A cunami áldozatai

A tengerszint alatt tízezer méter mélyen, Tokiótól 250 km-re indult el múlt héten az a földrengés, amelyet a Japánban előfordult rengések közül a legerősebbként tartanak számon a szakemberek (sőt, újabb vélemények szerint a modern szeizmológia 150 évében sem fordult még elő erősebb földmozgás). Bár folyamatosan mentik az embereket a cunami által elöntött területekről, jelenleg már több mint 5000 halottról és közel 8600 eltűnt személyről van tudomásunk. A túlélőket a közintézmények nagyobb helyiségeiben, így például tornatermekben szállásolják el, és igyekeznek az élelmezésükről, az ivóvíz- és gyógyszerellátásukról gondoskodni.

A közvetlen károkon túl

A katasztrófa legsürgetőbb, és egyben világméretű kérdése a Fukusima-1 atomerőmű hűtőrendszerének elindítása, aminek a földrengés és a szökőár következtében megszűnt az áramellátása. A 3-as és 4-es reaktor hűtése jelenleg is tart, vízágyúkkal és helikopterekkel szállítják a vizet a kiszáradt hűtő medencéibe. Ha robbanás (szaknyelven leolvadás) történne az atomerőműben, akkor olyan veszélyes anyagok kerülnek a levegőbe, mint például radioaktív jód és a cézium. A szálló porral kapcsolatba lépnek a terményekkel és a haszonállatoknak fenntartott fűvel, ezáltal könnyen bekerülhetnek az élelmiszereinkbe. Míg a jód a pajzsmirigyrák kockázatát rejti magában - a radioaktív jódizotóp sajnos sokkal jobban kötődik az emberi fehérjékhez, mint veszélytelen társa -, addig a cézium még több károsodást, így például daganatos betegségeket és tüdőbetegségeket okozhat.

Mi történik a sugárbetegség esetében?

A radioaktív sugárzás dózisától függően a hányingertől akár a halálig is terjedhetnek a tünetek. Mérsékelt mennyiségű radioaktív sugárzás esetében hányinger, hányás, fejfájás, szédülés és gyengeség fordul elő. Közepes dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzés, véres hányás és csökkent véralvadási képesség is előfordul. Súlyos esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. Ha valaki ennél is nagyobb dózisban kapott sugárzást, annál már fél órán belül zavarodottság, diszorientáció és alacsony vérnyomás lép fel, a túlélés esélye ekkor már kevesebb mint 50 százalék.

Hogyan mérik a sugárterhelést?

Az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségének mértékegysége a sievert. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Viszonyításképp: egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent. Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1 sievert halmozódik, az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis szintén a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőmű dolgozóit és az uránbányászokat egy év alatt éri.

A reaktorok hűtésén dolgozó 50 fő feltehetően most is jelentős mértékű sugárzásnak van kitéve, így ők valószínűleg nem fognak sokáig életben maradni. Emberek millióit igyekeznek megóvni a káros hatásoktól úgy, hogy közben tudják, nekik valószínűleg ez a feladat az utolsó.

Mit tehetünk?

Aki Japánba készült utazni, az halassza el ezt egy időre, illetve érdemes a térség más országaival is hasonlóképpen tenni. Némely közeli országban a lakosság pánikszerűen felvásárolta a sugárbetegség megelőzésére alkalmas jódtablettákat, de Magyarországon a szakemberek szerint továbbra sem kell tartani a sugárzás veszélyeitől.

Forrás: MTI, Medipress