Kórokozók bőrünkön és a környezetünkben
Kórokozónak azon, rendszerint mikroszkópikus élőlényeket nevezzük, amelyek szervezetünkbe kerülve betegséget okoznak. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, de ezeknél nagyobb élőlények is. Sokak számára már az is köztudott, hogy testrészeinken rengeteg féle mikroszkópikus élőlény, ún. mikroorganizmus él, s ezek egy része nem, hogy káros, hanem kifejezetten hasznos. Szervezetünk a kórokozók ellen több védelmi funkciót is kifejlesztett, ezek közül legfontosabb a bőr, illetve a szájüreget követő mandulák. A probléma akkor lép fel, ha a kórokozók kijátszzák védelmi rendszerünket vagy az meggyengül. A sebzések, sérülések esetén pontosan ez következik be, a testünket várfalként védő kültakarónk "kiszakad", sérülési kapuként mintegy szabad utat biztosít a kórokozók bejutásának. Ezért fontos minden esetben a sérülések fertőtlenítése.
Fertőtlenítőszerek
A sebfertőtlenítőknek két nagyobb csoportját különítjük el. Az egyik az ún. sebkörnyéki fertőtlenítők, melyek a nyílt sebbe nem kerülhetnek, vagy szövetroncsoló, vagy allergizáló, irritáló hatásuk miatt. A másik csoportba értelemszerűen azok tartoznak, amelyeket közvetlenül a sebbe is bejuttathatunk. Természetesen utóbbiak hatékonysága sokkal jobb.
A gépjárművek elsősegélydoboza és a legtöbb, olcsó elsősegély felszerelés sajnos sebkörnyéki fertőtlenítőt tartalmaz, főként műtéti kézfertőtlenítő névvel fémjelezve. Ezekben a csomagokban érdemes mielőbb kicserélnünk az említett szereket.
A sebbe is bejutatható fertőtlenítők többnyire valamilyen jódszármazékok, amelyek kiváló vírus, baktérium és gombaölő hatékonysággal bírnak, de sok állati egysejtűt is elpusztítanak. Azt is illik tudni, hogy léteznek már olyan fertőtlenítő szappanok, amelyek igen veszélyes vírusok, pl. HIV, Hepatitis-C inaktiválására is képesek megfelelő használattal.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: