A betegellátás gyorsaságát , eredményességét segíti az új távdiagnosztikai rendszer, amelyet nemrégiben bevezettek Magyarországon. Vagyis immár működik a Szívőrség itthon - tájékoztatta a HáziPatika.com szerkesztőségét Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője. A Szívőrség az életmentésben és a betegségek megelőzésében nyújthat fontos segítséget korszerű, távdiagnosztikai módszerével és országos hálózatával - tette hozzá az OMSZ szóvivője.
A kiértékeli a beteg EKG-ját és dönt a teendőkről. A Szívőrök tehát úgynevezett "transztelefonikus EKG" (TTEKG) készülékek, melyek közvetlenül kapcsolódnak a magyar sürgősségi, kardiológiai ellátórendszerhez, az ország 16 szívcentrumához.
A háziorvos kiadhatja betegének a készüléket azzal, hogy ha bizonytalan panaszai vannak, "szívdobogást", rendszertelen szívműködést érez, azonnal, akár otthonról is küldhet EKG-t közvetlenül a szívcentrumba, a gyors diagnózis pedig akár életmentő lehet.
A Szívőr, vagyis a készülék használata rendkívül egyszerű, bárki percek alatt el tudja sajátítani és enyhe rosszullét esetén is könnyen képes használni.
A stroke megelőzésében is segíthet
Az eljárás a Magyarországon súlyos népegészségügyi problémát jelentő stroke ( agyi érkatasztrófa, szélütés ) megelőzésében is fontos szerepet játszhat, az időben felismert szívritmuszavar kezelése ugyanis megelőzheti az agyi érelzáródást, ami súlyos esetekben bénuláshoz, halálhoz is vezethet.
A szívritmuszavarok sok betegnél időszakosan jelentkeznek, ezért a betegnek kiadott TTEKG-készülékkel bármikor, akár otthonról is tud EKG-t küldeni, amit egy kardiológus azonnal értékel és dönt a teendőkről, lehetővé teheti a stroke-ot okozó vérrög kialakulásának megelőzését.
Magyarországon évente több mint 40 ezer ember kap stroke-ot, legnagyobb részük agyi érelzáródás miatt. A szélütés nem az idősek betegsége, minden korosztályt érinthet. A stroke a az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb agyi katasztrófának.
Győrfi Pál a HáziPatika.com kérdésére elmondta, hogy TTEKG-készület a háziorvosok is igényelhetnek. Szerződést kötve bekapcsolódnak a rendszerbe és a szakmai protokoll alapján kiadhatják a rendelkezésükre bocsátott Szívőr készülékeket a betegeiknek. A beteg így bármikor, akár éjszaka is azonnal tud EKG-t küldeni egyenesen a kardiológiai centrumba, ahol kiértékelik azt és döntenek a teendőkről. Az így, orvosilag indokolt EKG-küldést az OEP finanszírozza, vagyis sem a betegnek, sem az orvosnak nem kerül pénzébe a szolgáltatás.
A TTEKG, mint konzultációs lehetőség a háziorvosoknak, ügyeletes orvosoknak is fontos támogatást jelent, hiszen ugyan minden orvosnak értenie kell az EKG-hoz, de bonyolult esetekben a "Szívfelügyelő", vagyis a kardiológus szakorvos diagnosztikus segítsége, vagy terápiás javaslata szükséges és hasznos lehet – tette hozzá az OMSZ szóvivője.
A Szívőrség tehát egy mostanra kiépült, 16 kardiológiai centrumból álló, országos rendszer, melyhez a mentőautók, az orvosok és a betegek mobil TTEKG-készülékeikkel közvetlenül kapcsolódhatnak. Magyarország "Szívőrsége", vagyis TTEKG-rendszere ilyenformán nemzetközi összehasonlításban is egyedinek, követendő példának minősíthető - magyarázta Győrfi.
Kevesen tudják, de a hazai mentők a világon már többször is élen jártak az újdonságok bevezetésében. Így például az OMSZ 1954 márciusában indította el a rohamkocsi-szolgálatot, amely az intenzív betegellátás elemeit vitte a helyszínre - erről a HáziPatika mentéstörténeti cikksorozatában is lehetett olvasni.
A magyar mentés a "kórház kinyújtott karjaként" a helyszíni újjáélesztés, a helyszíni anesztézia (altatás, narkózis), a tartós vénabiztosítás, később a helyszíni pacemaker- és egyéb elektroterápiák kidolgozásában, elterjesztésében és begyakoroltatásában járt élen a XX. század közepétől - írtuk korábban .
A helyszíni pacemaker-kezelést - helyszíni intravénás elektróda útján - a világon először Magyarországon alkalmazták 1973-ban. A centrális vénák kanülálása is összefüggött ezzel a módszerrel. Az elektródkatéter helyzetét felvezetés közben, valamint a szív jobb kamrájában való megfelelő helyzetét nem röntgenkép, hanem az elektródáról elvezetett EKG-jelek alapján határozták meg, s így vált lehetővé az eljárás helyszíni alkalmazása.
Vagyis a mentőszolgálat és az orvosi háttérbázisok együttműködése a hazai egészségügy hosszú évtizedekre visszavezethető hagyománya, és a most bevezetett Szívőrség is e nemes hagyomány folytatásának tekinthető.
