A "biznisz" kiválónak ígérkezett a tradicionálisan kiváló paprikából élő Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Szegedi Fűszerpaprika Rt., és a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. Számára. Az üzlet végrehajtása is egyszerű. A lényegesen rosszabb minőségű dél-amerikai paprikára rátesszük nemzeti zászlónk színeit, büszkén írjuk rá, hogy "Made in Hungary" (és nem "in EU"). A magyar termelők meg szenvedjenek az alacsony áraktól, a lakosság pedig a kétes tisztaságú fűszer fogyasztásának következményeitől. A világhírű "gulash" és "fish soup" ugyan kifehéredik majd, a becsületes exportőrök terméküket nem tudják a nagyvilágban értékesíteni, de sebaj! Lényeg, hogy olcsó volt a brazil paprika. Bár a végső számla igen súlyos árat fog mutatni.
De nézzük meg közelebbről, mit is etettek meg velünk ismét? A trópusi országokban, a magas hőmérséklet és páratartalom miatt, a gabonákban, paprikában, földimogyoróban gyakorta tenyészik az Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus nevű penészgomba. A trópusi Aspergillus erős mérget, úgynevezett aflatoxint termel. A méreg állatkísérletekben fejlődési visszamaradást és immunhiányt okoz. Emberi hatásairól is egyre többet tudunk. A népegészségügyi probléma, az idült aflatoxin mérgezés népegészségügyi jelentőségét, többek között, az Egyesült Királyság és Benin orvosai által végzett epidemiológiai tanulmányok igazolták. Igazolt, hogy a nyugat-afrikai régiókban a gyermekkori sorvadás gyakorisága egyenesen arányos az élelmiszerek aflatoxin szennyezettségével. Korábbi beszámolókból tudjuk, hogy az idült aflatoxin mérgezés az anyatejtől való elválasztáskor és a szilárd ételekkel történő csecsemőtáplálással egy időben kezdődik. A világnak ezen a táján a kukoricakása az első szilárd étel, mellyel a csecsemőt táplálják. A már említett tanulmányban 50 gyermeket vizsgáltak meg, akik négy különböző településen éltek. Életkoruk 16-37 hónapos kor között volt, amikor a tanulmány, 2001. februárjában elkezdődött. A gyermekek táplálását és általános állapotát 4 havonta, összesen három alkalommal vizsgálták. A vizsgálathoz vérvétel is tartozott, amely révén következtetéseket vontak le a gyermek általános tápláltsági állapotáról és természetesen megmérték a vér aflatoxin szintjét is. Az vizsgálat első fontos megállapítása az volt, hogy a vér aflatoxin szintje lényegesen alacsonyabb volt azoknál, akik a szilárd táplálék mellé még anyatejet is kaptak. A teljes elválasztást követően a gyermekek vérének aflatoxin szintje drámaian emelkedett. Csaknem valamennyi gyermek (98%) mérgezett volt. A súlyosabb mérgezések a kukoricakása fogyasztásával függött össze.
További megfigyelések a következők voltak. Az erősebben mérgezett gyermekek testmagassága átlagosan 1,7 cm-rel volt kisebb. A tényleges alultápláltság szerepét a vér A-vitamin és cink koncentrációjának mérésével zárták ki.
Egy másik fontos vizsgálat kimutatta, hogy Gambiában az aflatoxinnal mérgezett gyermekek nyálának immunfehérje (gamma-globulin) tartalma lényeges alacsonyabb volt a normálisnál.
Most néhány szót rólunk, felnőttekről. Az aflatoxin a természetben előforduló legjelentősebb mérgek közé tartozik. Ezek a penészgombák a világ csaknem valamennyi régiójában előfordulnak, leggyakrabban a forró és párás levegőjű trópusi országokban.
A méreg a tápcsatornán keresztül kerül a szervezetbe és szívódik fel. Idült mérgezésnek különösen a mezőgazdasági munkások, a malmok, magtárak és a növényi olajsajtoló üzemek dolgozói vannak kitéve.
Az aflatoxin rákkeltő hatása igazolt. A méreg a máj citokróm P450 enzimrendszerében további mérgező anyagokra bomlik, melyek közül az egyik a sejtek rákellenes védelméért felelős P53 "szupergént" képes károsítani. Így az idült aflatoxin mérgezés legfontosabb veszélye a májrák. Az aflatoxin rákkeltő hatása természetesen egyéb tényezőktől is függ, mint, pl. genetikai hajlam, általános állapot a máj egyéb betegségeinek fennállása, stb.
Aflatoxinnal való heveny mérgezés a gyakorlatban nem fordul elő, mert mérgezést legalább fél kilogramm erősen szennyezett paprika, halált pedig legalább 6 kg aflatoxin elfogyasztása képes okozni. Idült mérgezéssel annál inkább lehet számolni. Legfontosabb tünetei az általános állapot leromlása, immunhiány, sárgaság. A méreg reakcióba lép az immunsejtekkel, a véralvadásért felelős K-vitaminnal. Emiatt a szervezet további fertőzéseknek fokozottan van kitéve. Ezek közül talán a legjelentősebb a B-típusú májgyulladással szembeni fokozott érzékenység, mely erősíti az aflatoxin májrákot kiváltó hatását.
Az aflatoxin, vélhetően, a terhességre is káros. Állatkísérletekben erősen magzatkárosítónak bizonyult. Emberben ez még nem igazolt. Tény viszont, hogy a toxin képes a méhlepényen átjutni. Az is tény, hogy Kínában és Indiában tett megfigyelések szerint az újszülött általános állapota szoros összefüggést mutat az anyai mérgezés súlyosságával.
Magyarországon a helyzet, az illetékes hatóságok hivatalos álláspontja szerint, nem súlyos. A mi éghajlatunk ugyanis nem optimális az Aspergillusok számára, így az aflatoxin mérgezés kockázata csekély. Tény viszont, hogy a szennyezett termékek tárolására, feldolgozására, őrlésére, kiszerelésére, stb. használt épületek, helyiségek, edények, malmok, stb. olyan penészgombákkal lettek fertőzöttek, mely a világ számos térségében súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. A veszély elhárítására tehát nem elégséges a mérgezett paprika megsemmisítése. Nem lesz egyszerű a magyar élelmiszeripar és gasztronómia nemzetközi megítélésének helyreállítása sem. A számla tehát hosszú lesz.
