Meglepő, milyen értékünkre utaznak a netes csalók

Az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20-50 ezer között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak. Tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Az okoseszközök korában szinte az összes tevékenységünkről gyűjthetők adatok, és a szolgáltatók mindent meg is tesznek az adatainkhoz való hozzájutás érdekében. Elvégre az adat a modern világ egyik legfontosabb fizetőeszközévé vált. „Mindannyiunk számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzunk az adataink védelmével” – hangsúlyozza közös kutatásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ). A vizsgálatból kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések mégis csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek.

laptop, internetezés
Csak a tavalyi évben akár 50 ezren válhattak adathalászat áldozatává. Fotó: Getty Images

Nem törődünk a tájékoztatókkal

A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között. Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti. A kutatás szerint a bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma.

Gyakorinak nevezték a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanságot is. Sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a „ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon” hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése.

A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd. Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetők és nincs valódi hasznuk.

Több tízezer ember adatait lopják el évente

A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait. Eközben több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használja évek óta. Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó.

Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak. Az NMHH tavaly ősszel indította el a hatóság szakértői és külsős szakemberek által szerkesztett Digipedia nevű weboldalát. Ez a digitális mindennapokhoz kínál hasznos, gyakorlati ismereteket a felhasználóknak négy témakör mentén: adatvédelem, netes veszélyek, gyermekvédelem, online pénzügyek és innováció.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +5 °C

Változóan felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Kisebb eső, zápor néhol előfordulhat, délnyugaton akár zivatar is kialakulhat. Az ország északkeleti felén napközben továbbra is erős lökések kísérhetik a nyugatias irányú szelet, míg délnyugaton, délen gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 16 fok között valószínű. Pénteken nem várható fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!