"Havi 54 ezer forintból élek, hat gyerekem van, ebből nemigen telik tüzelőre" - mondta Vadász Iván, aki a Miskolctól északra található Lyukóvölgyben engedte meg, hogy a hvg.hu újságírói bepillantást nyerhessenek az életébe. Ő is energiaszegénységgel küzd, ami azt jelenti, hogy nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, ami elegendő lenne egy normális életszínvonalhoz. Amikor arról kérdezték, hogy mégis mennyi köbméter fára lenne szüksége, hogy a téli szezont ki tudja fűteni, csak legyintett, és hozzátette, hogy nem tudja, mert akkora mennyiséget még sosem kapott.
A helyzetét tovább nehezíti, hogy a ház, amelyben lakik, finoman szólva sincs szigetelve. Ráadásul a legolcsóbb kályhával próbálják befűteni , ami jó, ha 40-50 százalékos hatásfokkal működik, hiszen a hőt sem tudja megtartani. Emiatt megállás nélkül utána kell pakolni, hogy valamennyire meleg legyen az otthonukban.
Sok ezer család él így a Sajó-völgyben
Ezért indította el hat civil szervezet - a Habitat for Humanity, a Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA), a Magyar Szegénységellenes Hálózat, az Esély Labor Egyesület, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) - az úgynevezett Elosztó Projektet, amely az energiaszegénység ellen vette fel a küzdelmet. És itt a küzdelmet szó szerint kell érteni, mivel a Vadász családnál sokkal rosszabb helyzetben élők is vannak, akik lignittel, esetleg ruhákkal vagy műanyag hulladékkal fűtenek. A probléma gyökere, hogy az utóbbi években feléledtek a környékbeli kisebb zsebbányák, ahonnan nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzatok is előszeretettel vásárolnak lignitet. Sőt, 2011-ben a Mátrai Erőmű is elindított egy programot, melynek keretében házhoz vitték az olcsón kínált lignitet.
"Az önkormányzatoknak kényelmesebb ezt adni, mert az erőmű házhoz vitte az árut, míg a favásárlásnál a szállítás is plusz költséget jelentett volna, ráadásul így nagyobb mennyiséget tudnak adni, ami látványosabb" - magyarázta a hvg.hu-nak Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetsége energiaprogramjának munkatársa. A gond az, hogy a lignit tüzeléstechnikai tulajdonságai nem jók, nagyon szennyezi a levegőt, ezzel rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét, és felhasználására tulajdonképpen alkalmatlanok a háztartási tüzelőberendezések. "Míg az erőműben kéntelenítés után kerül a levegőbe a füst, ez a lakossági kéményeknél nem így van, ott lerakódik és nemcsak az embereket, de a tüzelőberendezéseket is roncsolja" - fejtette ki Kovács, hozzátéve azt is, hogy a háztartási célú tüzelőanyagokra jelenleg nincsen semmiféle rendelet vagy norma, így elvileg bármit elégethetnek a mélyszegénységben élők.
Így jutottunk el mára odáig, hogy évente kb. 400 ezer tonna lignitet éget el a lakosság, ami 50-80 ezer család fűtését biztosítja. "Ez pedig az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága által ajánlott módszertan szerint számolva kb. 60 milliárd forint kárt okoz az egészség és a környezetkárosítás szempontjából" - mondta F. Nagy Zsuzsanna, az Elosztó Projekt egyik szervezője. Egy másik megdöbbentő adatot is elárult: a fa- és lignitégetés évente 13 ezer ember idő előtti halálát okozza Magyarországon, de a gyermekek életesélyeit is 6-8 hónappal csökkentheti.
Hogyan lehetne segíteni?
Az Elosztó Projekt javaslata szerint az alábbi lépésekkel lehetne hatékonyan fellépni az energiaszegénység ellen:
- Hozzanak létre támogatási alapot a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlásához (akár 80 százalékos támogatással).
- Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.
- Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését.
- Ne engedélyezzék újabb szénbányák megnyitását.
- Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében.
- Vizsgálja ki a hatóság a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.
- A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).
- A szénrégiók társadalmilag igazságos gazdasági átmenete, szerkezetváltása érdekében a kormányzat vonja be a kormányzati régiós tervezésbe a szénrégiók lakosait, önkormányzatait.
