A területhasználat és a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszó porszennyezés okait és változásait vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság "láthatatlan gyilkosa" a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet. Ahogy az márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság miatt.
Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek) kiterjedése között. Ehhez 1300 európai városi és város környéki mintaterületen vizsgálták a porszennyezés okait, eredményeiket.
Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
A zöldterületek sem védenek egész évben
A közlemény idézi a kutatásokban résztvevő Seyedehmehrmanzar Sohrab doktoranduszhallgatót, aki kifejtette, egyes területtípusok csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes "jó porfogóként" megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták. A fűtési szezonban kimutathatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél "kitakarítja" az útmenti területek levegőjét. Ezzel szemben nyáron már - szinte kizárólagos szennyezőforrásként - a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését - közölte Szilassi Péter egyetemi docens.
Kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére.
