A laktózérzékenység – más néven laktózintolerancia – az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri probléma világszerte. Lényege, hogy a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet, amely a tejcukor lebontásáért felelős. Ennek hiányában a laktóz a vékonybélből változatlanul jut tovább a vastagbélbe, ahol erjedésnek indul, kellemetlen tüneteket okozva.
Mi okozza a laktózérzékenységet?
A laktáz enzim aktivitása sokaknál már gyermekkor után csökken, így a felnőttkori tejcukor-érzékenység tulajdonképpen természetes állapotnak tekinthető. A genetikai tényezők mellett szerepet játszhatnak fertőzések, bélbetegségek és bizonyos gyógyszerek is, amelyek károsítják a bél nyálkahártyáját.
A leggyakoribb tünetek
- haspuffadás és fokozott gázképződés
- hasi görcsök és fájdalom
- hasmenés
- hányinger, esetenként hányás, főként nagyobb mennyiségű tejtermék fogyasztása után
- általános diszkomfortérzés: fáradtság, levertség is társulhat a tünetekhez, bár ez nem mindenkinél jelentkezik
A panaszok általában a tej vagy tejtermékek fogyasztását követően 30 perctől néhány óráig terjedő időn belül jelentkeznek. A tünetek súlyossága függ az elfogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyéni toleranciától. Fontos megjegyezni, hogy a laktózérzékenység nem jár bőrkiütéssel vagy légúti tünetekkel – ezek inkább tejfehérje-allergiára utalnak – hívja fel a figyelmet a brit NHS.
Hogyan különböztethető meg a tejallergiától?
Míg a tejallergia immunológiai reakció, amely akár életveszélyes anafilaxiát is okozhat, addig a laktózérzékenység kizárólag emésztőrendszeri panaszokkal jár. A diagnózis felállításához hidrogén kilégzési teszt vagy laktózterheléses vizsgálat szükséges.
Mikor fordulj orvoshoz?
Ha a tünetek rendszeresen jelentkeznek tejtermékek fogyasztása után, érdemes gasztroenterológushoz fordulni. A pontos diagnózis nemcsak a kellemetlenségek megszüntetése miatt fontos, hanem azért is, mert a tejtermékek a kalcium és D-vitamin fő forrásai, így a helyes étrendi pótlás elengedhetetlen.
