Ahogy betegségismertetőnkben is olvashattad, a kötőhártya-gyulladás kialakulásában a leginkább négyféle tényező játszhat szerepet: allergiás reakció, szemben lévő idegen test, valamint vírusos vagy bakteriális fertőzés. Ritkán gombás fertőzés eredménye is lehet.
Az első két esetben természetesen nem kell a betegség terjedésétől tartani. A kötőhártya-gyulladás tehát csak akkor fertőző, ha valamilyen kórokozó okozza azt. Az adenovírus okozta járványos kötőhártya-gyulladás például különösen ragályosnak számít.
Meddig fertőz a kötőhártya-gyulladás?
A vírusok által okozott kötőhártya-gyulladás általában már a tünetek megjelenése előtt is fertőz. Ez a panaszok fennállásáig végig ragályos is maradhat.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás a tünetek fellépésétől kezdve továbbadható, egészen addig, a szem(ek)ből váladék ürül. Az antibiotikumos kezelés megkezdése után 24 órával viszont már jóval kisebb eséllyel terjed át másra a fertőzés.
Hogyan terjedhet a fertőző kötőhártya-gyulladás?
A kötőhártya-gyulladás fertőző változatait közvetlen érintkezéssel, cseppfertőzéssel – vagyis például köhögéssel és tüsszentéssel –, valamint szennyezett tárgy vagy kéz közvetítésével kaphatjuk el. Egyes vírusok/baktériumok akár a vízben is képesek életben maradni, így akár úszás közben is megfertőződhetünk.
A kötőhártya-gyulladás az allergiaszezon kezdetétől meglehetősen gyakori. Amennyiben nem bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza, a kellemetlen tüneteket házi módszerekkel is könnyen enyhíthetjük.
