"A stressz, az elszigeteltség és a megszokott rutinunk felborulása sokunkra nagy terhet rótt a koronavírus-pandémia során, a kapcsolódó egészségügyi problémák súlyosbodásához vezetve, kezdve a súlygyarapodástól egészen a hátfájásig" - írja közleményében a chicagói Rush Egyetem. Az intézmény egészségügyi központjának három szakorvosa foglalta össze, milyen változásokat tapasztalt páciensein a világjárvány hatására, illetve milyen következményei lehetnek mindennek a jövőre nézve.
Fokozódó súlyproblémák
Naomi Parrella obezitológus már a pandémia fellobbanása előtt is azt tapasztalta, hogy mind több páciens kér segítséget testsúlyához köthető panaszokkal. A pandémia ugyanakkor alapjaiban forgatta fel a legtöbb ember munkavégzési, sportolási és étkezési szokásait. "Pácienseim egy része azt mondja, a pandémia segített számukra elköteleződni és felkészülni, hiszen több idejük maradt aludni, mozogni. Más páciensek viszont azt mondják, az otthoni munkavégzés semmissé tette a korábbi erőfeszítéseiket azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek az ételekhez, és akár kényelmi étkezésekre is el-elcsábulnak" - mutatott rá a szakértő.
Kifejtette, a járványveszély közepette sokan haboztak háziorvoshoz fordulni is. "Gyakran a vérnyomás, a testsúly, a vércukorszint és egyéb laborértékek változásait mindaddig nem vesszük észre, amíg nem megyünk orvoshoz. Ezek a változások viszont az egészségi állapot javulását és romlását is jelezhetik, ezért fontos, hogy figyelmesen kövessük az alakulásukat." Dr. Parrella szerint testsúlyunk hosszú távú kontrollálása egyébként is bonyolult feladat. Motiválatlannak érezhetik magukat, akik fogyás iránti törekvéseit kisiklatták a pandémia során kialakult szokásaik, és bizonytalanok lehetnek afelől, hogyan kezdjenek újra mindent. Mint azonban azt az obezitológus hangsúlyozta, sosem késő változtatni, és ha elakadtunk, szükség esetén bátran kérjük szakembert segítségét.
Szívünk is megsínyli a világjárványt
Ugyancsak a fizikai inaktivitás és a súlygyarapodás mértékének fokozódásáról számolt be páciensei részéről Daniel Luger kardiológus. Egyre többen kapnak COVID-19 elleni védőoltást, továbbá mára az is világossá vált, hogy a fertőzés terjedésének veszélye szabadtéren alacsonyabb, ezáltal életünk is visszatérhet lassan a normális kerékvágásba. A pandémia során kialakult szokásokkal azonban nem mindig könnyű szakítani. Ezen felül a világjárvány okán fellépő lelki problémák, mint a depresszió és a szorongás, szintén továbbra is jelentkezhetnek, különösen a napi fertőzésszámok emelkedése idején. Márpedig a stressz a szív-érrendszeri betegségek egyik nagy, mégis gyakran alábecsült rizikófaktora.
"A stressz közvetlen következményekkel jár a szív- és érrendszerre nézve. A stressz ráadásul különösen felerősödhet szociális élet pandémia miatti korlátozása közepette, ami a fizikai inaktivitással és az egészségtelen táplálkozással társulva megnövelheti a kardiovaszkuláris problémák kialakulásának veszélyét" - fogalmazott a kardiológus. Hozzátette, azért is érdemes a pandémiára úgy tekinteni, mint egy különösen erős érvre az aktív életmód mellett, mivel jól ismert, hogy az olyan krónikus betegségekkel élőkre, mint a cukorbetegek vagy az elhízással küzdők, a COVID-19 is jelentősen nagyobb veszélyt jelent.
Hát- és nyakfájás
Egyre többen panaszkodnak fájdalmakra azok közül, akik átálltak az otthoni munkavégzésre - árulta el tapasztalatai alapján Hong Wu rehabilitációs szakorvos. Kitért rá, sosem látott korábban olyan sok fiatalt hát- és nyakfájással orvoshoz fordulni, mint napjainkban. Ennek oka egyrészt, hogy sokan fizikailag inaktívabbá váltak, többet ülnek otthon, másrészt az otthoni munkavégzés helyszínéül szolgáló környezetük sem feltétlenül olyan optimális, mint egy jól kialakított irodában. "Amikor a pácienseimmel beszélek a hát- és nyakfájásról, rendszerint azt javaslom nekik, hogy javítsák munkaállomásuk ergonómiáját, amennyiben otthonról dolgoznak." Dr. Wu szerint ezt az alábbi tanácsok betartásával érhetjük el:
- végezzünk mindennap nyújtó gyakorlatokat otthon, főleg, hogy ehhez különösebb felszerelésre sincs szükség;
- erősítsük törzsizmainkat, hiszen az erős hasi, kismedencei és hátizmok segíthetnek megelőzni a hátfájást és egyéb problémákat;
- ügyeljünk a testtartásunkra, illetve arra, hogy székünk támlája kellőképpen megtámassza a hátunkat;
- térdeinket mindig tartsunk a csípőnkkel azonos magasságban, ha szükséges, tegyünk lábunk alá valamilyen magasítót;
- számítógép-használat közben biztosítsunk megfelelő támasztékot csuklónknak, hogy ne kelljen folyamatosan feszítenünk;
- a számítógép kijelzőjét állítsuk be a szemmagasságunkhoz úgy, hogy ne kelljen se lefelé, se felfelé néznünk, hanem pont egyenesen lássunk rá a monitorra.
