A járvány kitörése óta világszerte hiánycikké vált a maszk , annak viselése - pontosabban a járvány elleni küzdelemben betöltött szerepe - viszont máig viták tárgyát képezi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még a három héttel ezelőtt kiadott instrukcióiban sem ajánlotta a kötelező, általános maszkviselést, mert a szakértői úgy vélték, nincs elegendő bizonyíték annak hatékonyságára. Úgy tűnik, hogy a Magyarországon is egyre több helyszínen bevezetett maszkviselési kötelezettség nem csupán túlzott óvatoskodás: a Hongkongi Egyetem kutatói állatkísérlettel bizonyították, hogy ilyen módon igenis lassítható a járvány terjedésének üteme.
Negyedére csökkenti a fertőzések számát
Az egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetői rendhagyó módon, hörcsögökkel vizsgálták meg a betegség terjedését. Korábban ugyanis már igazolták, hogy a szíriai aranyhörcsög szervezete - a hasonló enzimreceptoroknak köszönhetően - nagyjából ugyanúgy reagál a fertőzésre, mint az embereké. Emiatt a betegség is hasonló ütemben terjedhet közöttük, mint ami az emberi populációban megfigyelhető.
Az állatok egy részét megfertőzték a vírussal, majd azokat összeeresztették az egészséges egyedekkel. A South China Morning Postban közölt cikk szerint abban az esetben, ha az állatokat semmilyen módon nem választották el egymástól, egy hét alatt a 15 egészséges egyedből 10 megfertőződött. A kísérlet másik részében a fertőzött állatok ketreceire maszkot helyeztek fel, majd ezt tették az egészséges példányok közelébe. Így azonban 15 vizsgált hörcsög közül csupán kettőt fertőzött meg a koronavírus. A harmadik kísérlet során pedig az egészséges állatok ketrecére helyezték a maszkokat, így már kétszer annyi, vagyis négy hörcsög fertőződött meg.
Úgy tűnik tehát, hogy a maszk nagyon hatékony a vírus terjedésének lassításában. A kutatás egy további érdekességre is felhívta a figyelmet: azoknál a hörcsögöknél, akiket ugyan maszkkal védtek, mégis megfertőződtek, rendszerint a betegség is enyhébb lefolyású volt. Ez szintén arra utal, hogy a maszkviselés csökkenti a betegség kockázatát.
Ázsiában régóta hagyomány a maszkviselés
Bár a járvány terjedésével egyre több országban tették legalább zárt terekben kötelezővé a maszkok viselését, világszerte elég vegyes képet mutat a szabályozás. A BBC cikke szerint a legszigorúbban az ázsiai országokban veszik az arc eltakarását, amelynek kulturális okai is vannak. Kínában, Hongkongban, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön és Tajvanon azon az állásponton vannak, hogy minden egyes ember potenciális vírushordozó, függetlenül attól, hogy jelentkeztek-e nála bármilyen tünetek. Kína bizonyos részein le is tartóztatják azokat az embereket, akik megszegik a szabályokat és maszk nélkül lépnek ki az utcára. Szingapúrban pedig 170 fontos (közel 70 ezer forintos) büntetéseket osztogatnak ugyanezért a vétségért - annak ellenére, hogy néhány hete a helyi hatóságok még nem javasolták az általános maszkviselést.
Az ázsiai országokban azért is volt könnyebb bevezetni ezt az intézkedést, mivel a beteg emberek többnyire már a járvány előtt is maszkkal takarták el az arcukat, ha közösségbe mentek. Kifejezetten illetlen magatartásnak számít, ha úgy köhög vagy tüsszög valaki, hogy az arca nincsen valamilyen módon eltakarva. A 2003-as, jóval kisebb SARS-járvány kitörését követően a lakosság is jóval nagyobb arányban kezdett maszkot hordani, különösen Hongkongban, ahol a legtöbb életet követelte a fertőzés.
Velük szemben a nyugati országoknak jóval kevesebb tapasztalatuk van járványkezelés terén, így az itteni lakosságnak is saját bőrén kell megtapasztalnia a pandémia miatti megkötések nehézségeit. Ráadásul az egyéni szabadságjogokat priorizáló amerikai társadalom szemében az állami korlátozások még nehezebben elfogadhatóak. Ezek sokszor tragédiába torkolló nézeteltérésekhez is vezettek: Michiganben például agyonlőtt egy üzletben vásárló férfi egy biztonsági őrt, csak mert az ki akarta kísérni az üzletből, mivel nem viselt maszkot. Az Egyesült Államokban több olyan tüntetést is tartottak a korlátozások feloldásáért, amely végül erőszakba torkollott.
