A bőrtípustól is függ, hogy ki mennyi ideig bírja a napon anélkül, hogy leégne. A napégés tulajdonképpen a bőr reakciója az ultraibolya sugarakra: ezek hatására a bőr megég, fájdalmasan húzódóvá válik, kivörösödik, időnként kiütések is megjelenhetnek rajta.
Az első kellemetlen tünetek már 1-2 órával a leégést követően jelentkezhetnek, és 10-12 órával ezt követően érik el csúcspontjukat. Az orvosok kétfajta leégést különböztetnek meg: az első fokú enyhébb bőrpírrel és fájdalommal jár, míg a másodfokú esetében a bőr súlyosabb sérülést szenved el, és a gyógyulás időszaka is hosszabb. Utóbbi esetében a leégés már hólyagosodással is járhat, és mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni vele!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mérsékeltebb napégés esetén - ha a bőr csak kissé pirosodik meg, és nem jelentkeznek egyéb panaszok - a sérült bőrfelület otthon is kezelhető. A hideg víz hűsítő hatása enyhíthet a panaszokon, borogassuk a leégett részt, illetve jól eshet egy frissítő zuhany is. A patikák polcain többféle, vény nélkül kapható krémet is találunk a napégés kezelésére, érdemes ezekből is válogatni.
Fontos, hogy a leégett bőrt ne tegyük ki tovább a napsütésnek, illetve jól szellőző, természetes anyagból készült ruhákat húzzunk, amely engedi a bőrt lélegezni. Mindenképp orvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha a bőrfelszín jobban bepirosodik, illetve hólyagok jelennek meg rajta. Nagyobb bajra utalhat, ha a napégést erős fejfájás, szédülés és hányinger, hányás is kíséri.
A fokozott napfény öregít
Ha valaki tartósan - hosszú éveken át - erős napsugárzásnak teszi ki a bőrét, akkor lassan veszít a rugalmasságából, érdessé válik és ráncosodni kezd. De nem csupán esztétikai problémát jelenthet, hiszen a leégés növeli a bőrrák kockázatát is. A különböző bőrdaganatok előfordulása az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt, ezért fontos, hogy napozáskor a kellő védelmet nyújtó naptejet használjuk, és a legmelegebb nyári órákban (délelőtt 11 és délután 15 óra között) kerüljük a napfényt.
