Az idén 3,2 százalékra csökkenhet a magyar gazdaság növekedési üteme, de az uniós átlag is elmaradhat a korábbi várakozásoktól, így elérhető a 2 százalékos növekedési előny az EU-hoz képest - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az előrejelzés szerint a koronavírus világszinten erősítheti a gazdasági bizonytalanságot, visszavetheti az idegenforgalmat, és hátráltathatja a globális szállítási láncokat. A járvány hatásai egyelőre beláthatatlanok. Magyarország a gazdasági bővülés uniós rangsorában a másodikról az ötödik helyre eshet vissza 2020-ban az EU előrejelzése szerint - tették hozzá. A GKI a decemberi előrejelzésében is 3,2 százalékra, míg februárban 3 és 3,5 százalék közöttire becsülte a GDP idei bővülését.
Így hat a magyar gazdaságra a koronavírus
A GKI a tavalyi 13,9 százalék után az idén már csak 4 százalékos bővülést vár a beruházásokban éves szinten. A fogyasztás bővülése 4,4 százalékról 4 százalékra eshet a bérkiáramlás fékeződése és az infláció emelkedése miatt az előrejelzés szerint. A kivitel és a behozatal növekedési üteme egyaránt csökken, de nem egyenlő mértékben. A behozatal bővülése 4,8 százalékról 4 százalékra, a kivitel bővülése 4 százalékról 3 százalékra csökkenhet. A külkereskedelem 4 milliárd euró többlettel zárhat idén a tavalyi 5 milliárd euró után.
A GKI szerint a munkanélküliség elérte a mélypontját, fél éve stagnál, éves szinten a tavalyi 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőhet. A foglalkoztatottak számával kapcsolatban hasonló a helyzet, az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékos növekedés ellenére az előző hónapokhoz képest inkább némi csökkenés következett be.
Az infláció éves szinten 4 százalékra gyorsulhat, miközben a bruttó átlagkereset indexe a tavalyi 11,4 százalékról 9 százalékra csökken. A forint várhatóan tartósan gyenge marad az euróval szemben, az uniós valuta átlagos árfolyama tavalyi 325,4 forintról 338 forintra módosulhat - olvasható a közleményben.
A válság óta nem látott visszaesés jöhet
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a 2008-as válság óta a legnagyobb visszaesés jöhet a világgazdaság teljesítményében a koronavírus-járvány kitörése miatt. Számításaik alapján a világgazdasági növekedés a tavalyi 2,9 százalék után az idén legfeljebb 2,4 százalékos lehet, a legalacsonyabb 2009 óta. Az OECD ezzel 0,5 százalékponttal rontotta a tavaly novemberben kiadott, 2,9 százalékos globális GDP-növekedést.
Abban az esetben viszont, ha a vírusfertőzés elharapódzik Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában, a növekedési ütem akár 1,5 százalékra is csökkenhet. Hogyha pedig a koronavírus-járvány az első negyedévben Kínában túljut a csúcson, a 2021-es globális GDP-növekedési előrejelzését 0,3 százalékponttal 3,3 százalékra javította az OECD.
Az euróövezet az idén 0,8 százalék, jövőre 1,2 százalék GDP-növekedést ér el az OECD szerint. Az idei növekedési előrejelzést 0,3 százalékponttal rontotta az OECD, a jövő évin nem változtatott. Tavaly 1,2 százalék volt az euróövezeti növekedés.
Az OECD elemzésében rámutat, hogy a vírus megjelenése előtt már észlelhetőek voltak a csökkenést követően a feldolgozóipari termelés stabilizálódásának jelei, bár a gazdasági aktivitás továbbra is gyenge volt. A vírusfertőzés kitörése viszont jelentős mértékben rontotta a rövid távú növekedési kilátásokat. A globális gazdasági növekedés üteme ezért az idén lassulni fog és 2021-ben kezdi majd meg fokozatosan visszanyerni lendületét.
