A demencia nagyon is valós veszélyt jelent: már 50 millió ember szenved tőle világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 10 millió új beteget diagnosztizálnak, és ez a szám valószínűleg meg fog háromszorozódni a következő 30 évben. Bár a demenciát gyógyítani nem lehet, egy kiegyensúlyozott életmóddal sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kialakulásának kockázatát - írja a Healthline.
Rendszeres mozgás
Egy 2009-es tanulmány szerint azoknál, akik rendszeresen mozognak, sokkal kevesebb valószínűséggel alakul ki demencia, illetve kognitív problémák, mint azoknál, akik kevésbé aktív életet élnek. A legjobb, ha a cél heti 150 perc közepes erősségű mozgás (ez lehet futás, biciklizés, vagy akár a gyaloglás is).
Kiegyensúlyozott étrend
A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.
Kevesebb alkohol és cigaretta
A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.
Egyes vitaminok és étrendkiegészítők elengedése
A WHO szerint hiába hirdetnek egyes étrendkiegészítőket vagy vitaminokat (például B- és E-vitamin) úgy, mint amik csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát, ezek nincsenek megfelelő mennyiségű kutatással alátámasztva.
Társasági élet
Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.
"A szociális háló kialakítása és/vagy fenntartása hozzájárul a jó közérzethez, ami aztán jobb öngondoskodáshoz és általános egészségi állapothoz vezethet" - mondta dr. David A. Merrill neurológus és pszichiáter a Healthline-nak.
