Zala megye szinte egész területe kullancs által fertőzött, veszélyeztetett zónának tekinthető - közölte Menyhárt Ildikó, az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének zalaegerszegi kirendeltségvezető főorvosa.
A kullancsok közel 300-féle betegséget hordoznak és terjesztenek, ezek közül az emberre legveszélyesebb a vírusos agyvelő- agyhártyagyulladás - a kullancs-encephalitis - és a Lyme-kór. 2006-ban a kullancsencephalitis-megbetegedések 47,2 százalékát Zala megyében regisztrálták. A fertőzés az 50-59 évesek között volt a leggyakoribb, a betegek háromnegyede férfi volt. A kullancsencephalitis megelőzhető védőoltással, ami az erdőben, vagy a veszélyeztetett helyen dolgozók számára különösen fontos.
Menyhárt Ildikó arra figyelmeztetett: a kullancsok 20-50 százaléka Lyme-kórral fertőzött, így nagy az esélye, hogy a kullancscsípés fertőzéssel jár. Zala megyében átlagosan évente 80-100 esetben fordult elő Lyme-kóros megbetegedés. A baktérium okozta Lyme-kór ellen nincs védőoltás, a fertőzés csak megfelelő öltözködéssel, kullancsirtással és permetezéssel előzhető csak meg.
Menyhárt Ildikó felhívta a figyelmet, hogy kullancscsípés után kisebb az esély a fertőzésre, ha minél hamarabb eltávolítjuk a bőrbe fúródott élősködőt. Ha kialakul a fertőzés, a betegség a kezdeti stádiumban antibiotikummal még könnyen kezelhető. A csípés körül egy vöröses folt alakul ki, ami néhány napon belül elhalványodik. Kezdetben különösebb panaszokat nem okoz, de néhány héten belül komolyabb megbetegedés, ízületi-, szívizom- és idegrendszeri gyulladás alakulhat ki, amit már nehéz gyógyítani.
A kullancsencephalitis-fertőzéskor előfordulhat, hogy a korokozó nem kullancscsípéssel, hanem közvetett úton kerül a szervezetbe. Az elmúlt év augusztusában Zala és Vas megyében húszan kaptak agyhártyagyulladást, mert forralás nélkül itták meg a kullancsok által megfertőzött kecske tejét. A Lyme-kórnál ilyen esetet az ÁNTSZ nem ismer.
