Nem mindig olyan színpadias, jól észrevehető egy fuldokló ember a vízben, mint ahogy azt a televízióban láthatjuk. Kapálódzás és segélykiáltás helyett sokkal kisebb, félreérthetőbb jelekből lehet következtetni arra, hogy valami baj van - nyilatkozta a HVG-nek Kováts Norbert vízimentő. A szakember szerint ezek a jelek ráadásul sokszor egymásnak is ellentmondanak. Van, aki azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy hangosabban beszél, más viszont teljesen néma, mert minden erejével azon küzd, hogy a víz felszínén maradjon. Lehet gyanakodni akkor is, ha valaki nem normálisan, higgadtan viselkedik, hanem hirtelen mozdulatot tesz, zavart. Mit tehet egy laikus ilyen esetben?
Három méternél ne kerüljünk közelebb a fuldoklóhoz
Meggondolatlan, látványos hősködéssel semmi jót, ilyen esetben csak a saját életét teszi kockára, és még több feladatot ad a kiérkező vízimentőknek. Ha valaki pánikol, a túlélés érdekében felszabaduló tartalékok miatt simán erőfölénybe kerül, félelmében a víz alá nyomhatja a segítségre siető embert, aki esetleg nem tudja magát kiszabadítani a szorításból, és megfullad. "Csak és kizárólag” a partról segítsen az, aki nem tanulta a mentést, nyújtson oda egy törölközőt, faágat, matracot vagy valamilyen kötelet a bajban lévőnek, illetve hívja a vízimentőket, a Vízirendészetet, a 112-t vagy a katasztrófavédelmet. Ha a vízbe megy utána, akkor gumimatraccal vagy faággal próbáljon segíteni, de ügyeljen rá, hogy 3 méternél ne kerüljön közelebb a pánikban lévő emberhez, hiszen akkor az reflexből elkaphatja. „Ha tehet valamit, amíg még biztonság van, tegye meg, de ha nem, akkor sajnos nem tud mit tenni egy ilyen helyzetben a laikus, mert minden mással a saját életét kockáztatja” – magyarázza Kováts.
A pánikba esett emberek számára megszűnik a racionális gondolkodás, ráadásul a legtöbbször rosszul reagálják le a szituációt. Például simán megfulladnak mellközépig érő vízben, mert miközben a felszínen maradásért küzdenek, nem jut eszükbe, hogy simán lerakhatják a lábukat, és kisétálhatnak a partra. Ha örvénybe keveredünk, az ésszerű megoldás az, ha hagyjuk magunkat levinni az aljáig, majd oldalra haladva kiúszunk a hatóköréből. Nem érdemes pánikba esni a hínártól sem, ezek a növények ugyanis egyáltalán nem veszélyesek: a vízimentők mindenesetre azt tanácsolják, célszerű elkerülni a vízinövénnyel benőtt területet, vagy ha belekerült, forduljon a hátára – így már nem érzi úgy, mintha a karjait és lábait lehúzzák a növények -, és úgy evezzen ki onnan.
A alkohol rovására írható, de sok gondot okoz az is, hogy nem megfelelő úszástudással megy valaki mély vízbe, felhevült testtel ugrik a tóba, vagy véletlenül lefordul a gumimatracról. Ilyen esetben a bajba jutott élete sokszor a vízimentő kezébe kerül. Az egyesület képez is vízimentőket, kilenc nap elmélet és gyakorlat, valamint egy sikeres vizsga után már élesben dolgoznak a fiatalok. Jelentkezni 16 éves kor felett, biztos úszástudással lehet.
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület adatai szerint tavaly 4 ezer könnyű sérültet láttak el a strandon, 100 emberhez kellett mentőt hívni törés vagy ficam miatt, 28 embert mentettek vízből, ebből 7 volt komolyabb eset, négy embert újra is kellett éleszteni. Idén eddig 1200 könnyű sérültet láttak el, 13 esetben könnyebb, míg két esetben súlyosabb vízimentésük volt, egy embert kellett újraéleszteni. Az utóbbi időszakban kevesebb, mint 10 ember hal meg a Balatonban évente, ez a 90-es évekhez képest jelentős javulás, akkor ugyanis 40-50 ember esett áldozatul.
Forrás: HVG
