A klímaváltozásért és a környezetvédelemért folytatott harcban viszonylag kevés jelentős győzelmet tartanak számon, az egyik ilyen a higanykibocsátás visszaszorítása. Az utóbbi évtizedekben a szénégető erőművek, illetve más ipari szereplők által kibocsátott higany mennyisége jelentősen lecsökkent ugyan, a tengeri élőlények szervezetében mégis egyre nagyobb mennyiségben mutatható ki ez a nehézfém. Ez pedig az állatvilág mellett az emberre is komoly veszélyt jelent, a halak elfogyasztásával ugyanis a mi szervezetünkbe kerül. Felhalmozódva pedig a higany idegrendszeri károsodást idéz elő és hozzájárul számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásához. A magzatok fejlődésére különösen veszélyes, ezért nem is javasolják, hogy a kismamák nagyobb mennyiségben fogyasszanak tonhalat.
Ezért több a higany a halakban
A szigorúbb szabályozásoknak és a csökkenő szénfelhasználásnak is köszönhetően az északi féltekén 30 százalékkal csökkent a környezetbe jutó higany mértéke 1995 és 2010 között. Emiatt logikus lenne, hogy a tengeri állatokban felhalmozódó higany mértéke is lecsökkent, a Harvard Egyetem kutatói azonban a korábbiaknál is nagyobb mértékben mutatták ki ezt a nehézfémet a kifogott halakból. Ebben pedig a túlhalászásnak, illetve a klímaváltozásnak is jelentős szerepe van.
Az egyetem kutatói a Maine-öböl állományát vizsgálták meg az elmúlt három évtizedben, és egy programmal virtuális környezetben szimulálták a halak táplálkozását és viselkedését a megváltozott környezeti viszonyokban. Az öböl hőmérséklete az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik, ami a halak életmódjára is hatással van: a melegedés miatt a hidegvérű állatok aktívabbá váltak, többet táplálkoznak, így több nehézfém is halmozódik fel bennük. A heringek nagymértékű túlhalászása miatt pedig az azokra vadászó atlanti tőkehalnak és tüskéscápának más élelemforrás után kellett néznie, elkezdték levadászni például a tintahalakat is, amelyek szervezetében az átlagosnál is nagyobb mértékű a higany, ami így a ragadozók szervezetébe is bekerült.
Az óceánba jutott higanyt a mikrobák egy metil-higany nevű vegyületté alakítják, amely egyre nagyobb arányban halmozódik a tápláléklánc magasabb szintjén lévő állatok szervezetében, hiszen az általuk elfogyasztott halak szennyezettsége is felhalmozódik bennük. Emiatt a nagyobb ragadozó halakban, például a tonhalban, tőkehalban és a kardhalban a legmagasabb a nehézfémek szintje. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a tonhalfogyasztás felelős a metil-higany szennyeződés 40 százalékáért.
Forrás: The Atlantic
