Daganatok és alternatív szerek: miért lehet veszélyes?

Hazánkban évente 32 ezer emberéletet követelnek a daganatos betegségek, melyek kezelésére a hagyományos daganatellenes szerek mellett mind többen vásárolnak étrend-kiegészítőket, ún. alternatív szereket. Az interneten is több magazin hétvégi összeállítása ezt a témát járta körül.

Nem lehet tudni, mi van a kapszulákban

Nem kell messzire mennünk, hogy megtaláljuk a jelenség első gyenge pontját - mutat rá a cikkben megszólaltatott Csupor Dezső , a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa. "A legnagyobb kavarodást az okozza, hogy hazánkban szinte bárki forgalmazhat étrend-kiegészítőt. Ehhez ugyanis egyetlen törvényi kötelezettségnek kell eleget tenni, méghozzá annak, hogy a terméket be kell jelenteni az Országos élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél. A hatásosságot ugyanakkor nem kell bizonyítani. Ez a könnyű piacra kerülés az egyik oka annak, hogy ma hazánkban már több mint tizenegyezer étrend-kiegészítő van forgalomban" - mondta a lapnak a szakember, aki szerint ez különösen aggályos a daganatos betegeknek kínált szerek esetében, amelyeket ugyanúgy nem kell bevizsgálni a forgalomba hozatal után sem, hogy valójában milyen összetevőket tartalmaznak.

A daganatos témájú cikkek végén elhelyezett kérdőív alapján a rákkal küzdő betegeknek vagy azok hozzátartozóinak csupán 25 százaléka nem vásárol kiegészítő szereket a vényköteles gyógyszerek, kezelések mellett. A betegeknek 12 százaléka költ havi szinten ötezer forintnál kevesebbet a kezelést kiegészítő készítményekre, 36 százalékuk öt- és húszezer forint közötti összeget szán ilyen készítményekre. 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy húsz- és ötvenezer forintot ad ki ugyanezen termékekre. (416 kitöltő adatai alapján)Ezen típusú szerek piaci kelendőségéről és használati gyakoriságáról sajnos adatok sem állnak rendelkezésre, a HáziPatika.com nemrégiben készített nem reprezentatív olvasói felmérése alapján is csak sejthető. A válaszadók kiadása ezek szerint meghaladhatja azt a 73 millió forintot, amelyet a hazai daganatos betegek az OEP adatai szerint összesen költenek rákterápiás gyógyszerekre a patikákban. A gyógyszeres daganatterápia teljes költsége ennél lényegesen nagyobb, a társadalom- biztosítás ugyanis tavaly a páciensek által a patikákban kifizetett 73 millió forintos betegtérítési díj mellett több mint 25 milliárd forintot költött ezen gyógyszerek támogatására - írja a lap.

Az onkológus és a pszichológus véleménye

Lövey József onkológus és sugárterápiás szakorvos, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályának osztályvezető-helyettes főorvosa szerint több ok miatt is vásárolják ezeket a szereket az érintettek, akár sokszor a hagyományos terápia rovására is. Szerinte egyrészt csökkent a hivatalos orvostudományba vetett bizalom, másrészt a magyar egészségügyben tapasztalható gondok is egyfajta bizalomvesztéshez vezetnek.

Lélektani okokat sorol a lap által megszólaltatott Faludi Viktória krízisterapeuta, tanácsadó szakpszichológus is. A daganatellenes terápiák alatt jellemző ugyanis a kiszolgáltatottság érzése, ez a kríziállapot pedig olyan időszak egy ember életében, amikor bármit elhisz. Ez utóbbival nem is lenne gond a placebóhatás miatt, de ha kifejezetten ártalmas, vagy nem bizonyítottan hatékony szerhez jut ilyenkor a beteg, akár egészségügyi állapotát is veszélyeztetheti. Ilyen lehet az onkológus által említett folsav vagy a B12-vitamin is. Előbbi csökkenti a daganatellenes kezelések hatékonyságát, ez utóbbi pedig a daganatképződés veszélyét is fokozhatja.

Olvassa el korábbi cikkünket , melyben tanácsokat kaphat arra vonatkozóan, mire kell vigyázni az étrend-kiegészítők vásárlásakor!Daganatos betegként érdemes tehát körültekintően választanunk, minden esetben bevonni orvosunkat is, ha alternatív szert vásárolunk! Mielőtt bármilyen készítmény mellett letesszük a voksot, tájékozódjunk a gyártóról, a hatásmechanizmusról és a tudományos eredményekről a témában!