Állítsuk meg a szúnyoginváziót

A szúnyogok az ízeltlábúak kétszárnyúak rendjébe, a fonalascsápúak alrendjébe tartoznak, és az egész Földön elterjedtek. Az ide sorolt sok száz (a Földön összesen mintegy 3500) fajta rovar nagy része, például lószúnyogok, árvaszúnyogok teljesen ártalmatlanok (bár igen idegesítőek), a hazánkban ismert mintegy 44 szúnyogfaj közül is csak néhány faj, így a gyötrő -, a mocsári -, és a dalos szúnyog okoz kellemetlenséget, ezek viszont hatalmas egyedszámban élnek erre. A maláriaszúnyogfélék is megtalálhatók nálunk, de szerencsére ritkák és nem terjesztik a maláriát.

A hazai éghajlati viszonyok közt mindössze 5-18 napig tart, amíg a lárvából kifejlett szúnyog lesz. Egy esztendőben 5-7 nemzedékük is van! A szúnyogoknak csak a nőstényei vérszívók (a vér kell a szaporodásukhoz), a hímek folyadékszükségletüket vízzel vagy növényi nedvekkel fedezik. A szúnyoglárvák a vízben lévő baktériumokkal, egysejtűekkel, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak.

Kívánatos áldozatok

Bár erről a kétes dicsőségről szívesen lemondana minden érintett, tény, hogy egyes embereket jobban szeretnek a szúnyogok, másokat kevésbé tartanak "kívánatosnak". Nézzük mi minden vonzhatja ezeket a bosszantó vérszívókat! Áldozatukat szag, hőmérséklet, a nedvesség és a kibocsátott széndioxid segítségével találják meg. Irányítja, csábítja őket a kilélegzett szén-dioxidban dúsabb levegő. Ezért azok, akik a nagy hőség vagy nagyobb fizikai aktivitás miatt szaporábban lélegzenek, illetve a nagyobb testsúlyuk, esetleg a terhesség miatt megnő a szén-dioxid-kibocsátásuk, fokozottabban ki vannak téve a szúnyogok érdeklődésének. Vonzóak számukra az édes illatú kozmetikumok, de a tejsavtartalmú verejték szagától is "bezsonganak". A bőrön keresztül kiválasztódó szteroidok és koleszterin is csalogatja őket.

A kutatások szerint a "0" vércsoportú emberek jobban ki vannak téve a vérszívók támadásának, viszont legkevésbé a "B" vércsoportúakat kedvelik. Ki gondolná, hogy a ruha színe is befolyásolja őket? Pedig a kutatók úgy tapasztalták, hogy a vörös és a fekete színű öltözet vonzóbb számukra a világos színeknél. (Megjegyzendő, hogy a kutatások csak egy adott fajtájú csípőszúnyogra vonatkoztak, és így az eredmények nem általánosíthatók az összes szúnyogfajra.)

Miért viszket?

A nőstény szúnyogok szájszervükkel szúrnak a bőrbe. Magát a szúrást nem is érezzük, olyan vékony ez a parányi "tű". Azonban, hogy nehogy a keskeny nyílást az alvadt vér eldugítsa, a szúnyog a nyálával véralvadásgátló anyagot juttat a sebbe, és amint ezeket az idegen fehérjéket a szervezetünk védelmi rendszere felismeri, túlérzékenységi reakció indul el. Hisztamin szabadul fel, amely izgatja a környező szöveteket, kitágítja a hajszálereket, ez vezet a folyadék felgyülemléséhez, a kis helyi duzzanathoz, a bőr kipirosodáshoz, az idegvégződések ingerlése pedig a viszketéshez. Ezek a kellemetlen tünetek egy-két napon belül elmúlnak, és antihisztamin tartalmú szerekkel segíthető is a gyógyulás.

Közösségi és egyéni védekezés

A kifejlett szúnyogok irtása permetezéssel történik, Magyarországon többnyire két szert használnak ehhez, a deltametrint és a permetrint. Korábban, jóval kisebb mértékben egy harmadik szert is bevetettek, a diklórfoszt. Azonban ez utóbbival kapcsolatban felmerült a rákkeltő hatás gyanúja, és bár ez nem igazolódott, kivonták a forgalomból. A szúnyoglárvák ellen kidolgoztak egy természetkímélő megoldást is: Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó szert juttatnak ki a szaporodó helyekre, árvíz után visszamaradt kiöntésekre.

Ez azonban nem minden területen alkalmazható. Az egyéni védelem módja egyrészt az elszigetelés: a lakás összes nyílászárójára szúnyogháló felszerelése, illetve a zárt, átszúrhatatlan ruházat használata, másrészt pedig a szúnyogriasztó, például dietil-toluamid és pikaridin tartalmú szerek testre illetve a levegőbe juttatása. Számos krém, spray áll rendelkezésre, illetve füstölőket, gyertyákat, párologtatókat is nagy választékban találunk ehhez.

Hagyományos riasztószerek

Több erős illatú fűszernek is szúnyogriasztó hatást tulajdonít a néphagyomány. Így például a szegfűszeg, porrá törve, kis zsákocskákba töltve, vagy az egészben hagyott szegfűszegeket narancsba szúrva, a helyiség több pontján elhelyezve hatásos lehet. A gesztenye- vagy diófalevél főzete is elűzi a vérszívókat. A hagyomány szerint az erős dohányos ember bőre olyan szagot áraszt, hogy a szúnyogok utálkozva elfordulnak tőlük. Hasonló hatást tulajdonítanak a fokhagymaevésnek is.

Több mint kellemetlenség

A szúnyogok, a kullancsokhoz hasonlóan nemcsak bosszúságot okoznak, hanem több betegség okozói is lehetnek. A csípés elvakarása is bajt okozhat: a sebbe került baktériumok miatt súlyosabb fertőzés, például orbánc is kialakulhat. Szúnyogok terjesztik a nyugat-nílusi lázat, a maláriát és a tularémiát - a trópusokra utazóknak ezekkel a veszélyekkel is számolniuk kell. Van olyan szúnyogok által terjesztett féregfertőzés is, amely a mediterrán országokban ismert, így az itt nyaraló magyar turisták találkozhatnak ezzel is, és bármikor megjelenhet Magyarországon is. Ez a parazita a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg, amely a szúnyog nyálával kerül az emberi szervezetbe, ahol akár több centiméter hosszú féreg fejlődhet ki belőle, amely létfontosságú szervekbe is eljuthat, és csak orvosi segítséggel távolítható el.

Bevált háziszerekben nincs hiány a szúnyogcsípés következményeinek enyhítésére. Az ecetes borogatás, a mentolos bedörzsölés hűsíti a csípés helyét, ha pedig nedves sóval, hígított szalmiákszesszel, hagymalével bekenjük, enyhül a viszketés.