Az első gyanús jelre mentőt kell hívni a stroke-betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére - írta közleményében az egyetem, hangsúlyozva, hogy mindezt nehezíti, hogy az esetek 80 százalékában nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban bekövetkező zavar. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. Mint kiemelték: a népbetegségek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke idézi elő a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját is.
Mi a stroke?
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad - írtuk Betegségek A-Z rovatunk vonatkozó anyagában .
Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik, ami lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkület. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.
A stroke tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen), a hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség, a hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér kiesés, látásvesztés, a hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok, illetve a térérzékelés hirtelen elvesztése és a memóriazavar.
