Az emberek egészsége érdekében gyors klímavédelmi intézkedésekre lenne szükség - figyelmezet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jövőben sem csökken, akkor a évszázad végére több mint három Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most is negatívan befolyásolja az európai mezőgazdaságot.
A hőhullámok, a szélsőséges időjárás és az elhúzódó kemény fagyok elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció pedig fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, illetve rontja a kognitív és fizikai képességeket.
Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Ha nem fogjuk vissza a kibocsátást, a század végéig már a bolygó lakosságának 74 százaléka fog ilyen helyen élni.
Mit kellene tenni?
Az EASAC szerint a klíma stabilizálása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása a legfontosabb. A kutatók úgy vélik, a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudás alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges. Az EASAC javaslatai alapján a szénmentes gazdaság kiépítésével elkerülhető lenne a légszennyezés okozta korai halálozás. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása ugyanis nemcsak széndioxid-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás elterjedése az üvegházgáz-kibocsátást is csökkentené. Ha csökkenne a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is alacsonyabb lehetne. A szakemberek több zöldség és gyümölcs fogyasztását is javasolják, mivel ez csökkentené a húsfogyasztással kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt ugyanis új betegséghordozók jelennek meg Európában. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog , amely többi között az agyvelőgyulladás, a csikungunya- és a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.
