Az elmúlt két évben a világ országai 90 százalékában több évtizedes fejlődést vetett vissza a világjárvány az élettartam, az oktatás és a gazdasági jólét terén – írja az ENSZ csütörtökön közzétett jelentése. A világszervezet attól tart, az ukrajnai háború tovább ront majd a helyzeten.
Az emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI) című jelentést először 1990-ben készítették el, hogy a GDP-nél (bruttó hazai termék) alkalmasabb, több tényezőből álló mutatóval mérjék a jólétet.
A HDI egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A HDI-t az ENSZ már több mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás.
A mérőszám általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének (különösen gyermekekre nézve). Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. Fennállásának története óta most először fordult elő, hogy két egymást követő évben – 2020-ban és 2021-ben – is romlottak a számok.
Svájcban havi 2,1 millió forint az átlagfizetés
A HDI-jelentés szerint 2021-ben Svájc volt a világ éllovasa 84 év várható élettartammal, az oktatásban töltött átlagosan 16,4 évvel és 64 475 svájci frankos (26 millió forint) medián éves fizetéssel. A skála túlsó végén Dél-Szudán helyezkedik el, ahol 55 év a várható élettartam, a helyiek átlagosan mindössze 5,5 évet töltenek iskolában, illetve évente 768 dollárt (304 ezer forint) keresnek.
