Az elmúlt években egyre többször és többen utazunk, nemcsak szomszédos országokat keresünk fel, de egzotikus országokat, üdülőhelyeket is egyre többen látogatunk meg. Ezért egyre nagyobb lehet a veszélye a megbetegedéseknek és a betegségek behozatalának, melyek gyakran fertőzőek is lehetnek (pl. hepatitis A, hepatitis B, tífusz, stb.). Éppen emiatt fontos, hogy utazás előtt tanácsot kérjünk orvosunktól, és ha szükséges, akkor védőoltással is védekezzünk a fertőző betegségek ellen.
Az utazók mennyire tájékozódnak utazásaikat megelőzően az esetleges betegségekről?
A fő probléma sajnos az, hogy az utazók többsége nem kér, vagy esetleg már későn kér orvosi szaktanácsot és védőoltásokat. Az utazók 15 százaléka fordul szakemberhez utazása előtt, a magukat kockázati csoportba tartozónak vélők pedig közel 30%-ban. Az összes utazó 11%-a kapott tetanusz elleni, 15%-a hepatitis A elleni-, 13%-a pedig hepatitisz B elleni oltást. Az Egyesült Királyságban az elmúlt két évben hatszorosára nőtt az oltást felvevők száma.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Mire figyeljünk oda, milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni utazásainknál?
Ha a célország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, például a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása magas, esetleg járványok formájában jelentkezik, pl.: agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb., akkor mondjuk, hogy az utazás fokozott kockázatú, és ekkor a megbetegedés veszélye fennáll. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokba történő utazásoknál elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz és a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a coli bacillus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek előfordulását.
Az utazás előtt mennyi idővel kell megkezdenünk a felkészülést?
Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni.
Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (pl: hepatitis B) és a szokásos oltási rend 0. 1. 6. hónap. Hasonló az
Milyen oltásokat ajánlanak leggyakrabban az utazóknak?
- A hepatitis A elleni védelem a legszélesebb körben javasolt az utazóknak, hiszen a Föld lakosságának kétharmada erősen fertőzött területen él. Hazánk az alacsonyan fertőzött országok közé sorolható, az elmúlt években 500 és 1000 között volt a jelentett esetek száma, azonban az elmúlt időszakban egyre többet hallottunk nagy számú megbetegedésről (Istvándi, Somogy megye). A fertőző májgyulladás veszélye nem lebecsülendő. 1998-ban Shanghaiban, fertőzött kagylóktól 300 000 ember betegedett meg. 2004-ben Hurghadában (Egyiptom) 350 német turista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.
- A hepatitis B oltásokat az eddiginél sokkal szélesebb körben ajánlják, melynek oka nemcsak az, hogy népszerű a szexturizmus, hanem az is, hogy igen sok idős, krónikus beteg utazik, akiknél nagyobb az esélye az esetleges orvosi beavatkozásnak. A hepatitisz B fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balesetek, krónikus betegségek váratlan romlásai, akut súlyos állapotok, akupunktúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok.
1999 óta hazánkban minden 14 éves gyermeket oltanak hepatitis B ellen. Az oltóközpontok egységesen arra törekednek, hogy minden oltatlan gyermeknek és felnőttnek az utazás kockázatától függetlenül felajánlják az oltási sorozatot, mely életre szóló védettséget nyújt.
Második, leggyakrabban ajánlott a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. Tetanusz veszélyt a földdel szennyezett sérülések és állatharapások jelentenek.
- Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet. A hastífusz széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, "piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz Ázsiában és Afrikában. Az utazókat elsősorban a baktériumhordozó - ételt készítő vagy takarító - személyzet fertőzheti meg. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget.
A hastífusz, az agyhártyagyulladás, a sárgaláz elleni védettséghez is legalább 10-14 nap szükséges.
A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, diftéria, gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékezetető oltások a már megszerzett védettséget 1-2 nap alatt felfrissítik.
Van-e kötelező oltás utazás kapcsán?
A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.
Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok
Ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy vagy azzal egyidőben Szaúd-Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzik. Gyors orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges megbetegedés, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület "meningitis belt", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.
A kolera
10-20 évvel ezelőtt a kolera is a kötelező oltások közé tartozott. Az utolsó világjárvány 1961- ben kezdődött, azonban a jelenleg cirkuláló kórokozó enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban, az elmaradott területeken jelenleg is vannak kolerás gócok, ezekre a helyekre azonban igen ritkán jutnak el turisták. Járványos területeken, a helyi lakosokhoz hasonló körülmények között élők vannak kitéve a fertőzésnek. A kolera elleni megiható oltóanyag azonban jelentős védelmet ad az utazók hasmenését okozó kóli (E. coli) bacillus ellen is. Ezért gyakran ajánlják azoknak, akik érzékenyek a hasmenésre vagy eleve bélbántalmakkal küszködnek.
A szakemberek egységesen úgy ítélik meg, hogy a felkészítés, az utazás előtti tájékozódás és a védőoltások kedvező hatására sokat csökkent a külföldi tartózkodás kockázata.
Az oltásokat a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni.
Hova forduljon?
Utazásai előtt védőoltást háziorvosától, és a megyei, valamint a budapesti oltóközpontokban kérhet. Az oltásokról részletes információt pedig a www.oek.hu oldalakon talál.
Az interjút az Egészséges Ifjúságért Alapítvány készítette.
Legjobban: